Szellőrózsa

Nem most készült ez a szett sem. 

Nagyon régen, minimum fél éve kezdtem el egy Gyöngyélet tanfolyamon. Addig biztos volt, hogy valami zöldeset szeretnék. De ugye mindig behatárolja a lehetőségeket az egyes színek elérhetősége. Minden passzoljon mindennel. 

Naná, hogy nekem TOHO-val kellett fűznőm, ami igényel némi átalakítást, mert dundibb a formája, mint az ugyanolyan méretű Miyuki-nak.

Naná, hogy tekla is Swarovskiéktól volt olyan színben, amilyenben szerettem volna. A tanfolyamon addig válogattam, amíg egy elemmel sikerült elkészülnöm, aztán dobozba került. Amikor tovább van világos, előbújik a gyöngyözős kedvem, így elővettem. 

Okozott némi fejtörést, hogy mit változtattam, vissza is kellett rázódni, a piggy gyöngyök sem könnyítették meg, mikor, honnan melyik lyukba. Amikor először vettem ilyen gyöngyöt, majdnem visszavittem, hogy hibás. Milyen malac az, amelyiknek nem középen van a konnektor az orrán? Majd miután kiszenvedtem a megoldást, ellapoztam a minta utolsó lapjára, ahol is Évi szépen lerajzolta a toho-s változtatásokat. Sebaj, én újra felfedeztem a spanyolviaszt. 

Az eredetiben nem volt medál, de anélkül nekem nem szett a szett, így megálmodtam egy nagyon egyszerűt. 

Fél pár fülbevaló még mindig nincs készen, mert elszámoltam a swari kristályokat. Azóta már vettem, de még nem volt érkezésem befejezni. Á, lehet nekiállok gyorsan, hogy elpakolhassam.

A láncot egy pezsgő arany színű bőrre tettem, de picit rövidebbre fogom venni. Nem sokkal, mondjuk 3-4 centivel, mert úgy lenne komfortos. 

Apró dolgok…Istenem :-)

Határozottan jót tett nekem a „nyomás”, hogy tanfolyamon fűzni kell és bevállaltam „kötelező” feladatokat is itt-ott. A nyári alkotói válság múlni látszik. Nem véletlenül választottam azt az idézetet, amit. Lásd jobbra, vagy balra, vagy nemtom’, a profilkép környékén. Azért azt kiemelném, hogy az alkotás helyetti tudatos munka csak abban az esetben hozza meg az alkotás vágyát, ha alapvetően szereted, amit csinálsz. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a házimunkával is meg tudnám ezt csinálni J. 

Próbálok minden szabad percemben kötni, fűzni, alkotni. Kell a lelkemnek. Különösen most, amikor hónapok óta azt érzem, hogy folyton rohanok, folyton történik valami és semmire sem elég az idő.  Köszi, dupla Uránusz tranzit. Már csak azt kellene megoldani, hogy elég legyen heti egy éjszakát alvással tölteni. Időrabló tevékenység. Múlt héten több kötős barátném is megosztotta a cikket, miszerint a kötés meditatív hatású, úgy hiszem, ez minden alkotó tevékenységre igaz. Nem, a zoknistoppolás, gatyafelhajtás nem az, sőt nekem a főzés sem. J

Apró dolgok készültek, mert szeretem, ha egyik ékszerem illik a másikhoz. 

Miután sikerült pótolnom a kedvenc japán kásagyöngyömet, a Sanaz lánchoz elkészült a Maola fülbevaló és ha már lendületben voltam, kapott egy karkötőt is. 

Annyi, szebbnél szebb kapcsom van, mégis mindig maradok ennél a pici, ámde brutál erős mágneses kapocsnál, ami a liftajtóhoz is odaránt. Mindig a gyakorlatiasságom győz, azaz minél kevesebbet keljen egy kézzel szerencsétlenkedni vele, miután még mindig nem tettem szert egy komornára, aki segíthetne.  

A füli jobb lett volna golyós szerelőpálcával, de nem volt olyan színű, amilyen kellett volna. 

Bár ez csak az én heppem, mert ha nem telibe’ alulról fotózom, akkor egyáltalán nem látszik. 

Mindig szerettem a lógós fülbevalókat, így adta magát, hogy módosítsak az eredeti Maolán. 

Hetek óta árválkodott a gyöngyöstálcámon ez a kis szögletes darabka, ami gyűrű akart lenni a karkötőjéhez, de nem volt időm befejezni. Most erőt vettem magamon, csak, hogy végre elpakolhassam a kacatjait. 

Még mindig nem pakoltam el, mert lánc vagy medál is kell J. Utálom, amikor ez történik, mert akkor sosem lesz kész. Jelenleg is legalább 4 ékszerem van a sifonérban, befejezésre várva. De újat kezdeni valahogy mindig nagyobb kihívás, mint megejteni az utolsó simításokat. 

Ásványos

    Enyhe nyomásra, de előkerültek ismét a gyöngyök. Nagyjából semmit sem alkottam hónapok óta. Annyi rohannivalóm volt, hogy este már csak néztem ki a fejemből. De van egy gyöngyös csoport, ahol havi egy akármit teljesíteni kell a listáról, különben repülsz. Maradni szerettem volna, így a gyűrűt választottam. 

Határozottan jól esett újra fűzni. Úgy tűnik, nem tudok elszakadni a zöld-bronz kombinációtól, már meg sem lepett, hogy így állt össze. Igaz, behatárolta a nagy gyöngy mérete, amiből 3 féle volt itthon, vagy fehér tekla, de ásványt szerettem volna használni. Kettőből gyűrű lett. A zöld krizokolla és sárkányahát, a tavaszias pedig ruby és watermelon turmalin. 

Mivel a csehek még mindig nem tanultak meg egyforma méretű gyöngyöt csinálni, nekem ismét sokszor kellett bontanom, mire tetszett az eredmény. Általában japán gyönggyel fűzök, de nagyon kicsi a választék itthon a 6/0 méretű japánból, így kénytelen voltam a csehekkel megbarátkozni. 

Quetzal

Móni barátosnémnak fűztem ezt a gyűrűt, mert olyan sokat segített nekem és szerettem volna viszonozni. 

Régóta nézegetem ezt a darabot, de egészen el is felejtkeztem róla. Aztán lapozgattam a gyöngyös könyveimet és belefutottam. Igazán mónis darab. Marcia Decoster tervezte, aki nálam abszolúte a TOP designer. 

Aprólékos részletek, tökletes színek, slendrián leírás J. Bár ez egész pontos volt. Imádtam fűzni. Marcia munkáihoz nem olyan egyszerű anyagot szerezni, ezért át is kellett variálnom, mert én még nem találkoztam 2 mm-es csiszolt gyönggyel. Egyféle 2 mm-es ásványom akadt itthon, de még az is nagy volt. 

Igyekeztem figyelembe venni azt is, hogy a kopásnak kitett részeken golyóálló legyen a gyöngy. Majd kiderül, hogy tényleg az-e. Annak ellenére, hogy japán gyöngyöt használtam, vannak olyan felületűek, amik sajnos kopnak, bármennyire is galvanizált és/vagy drága. Így inkább anyagában színezettet teszek a gyanús helyekre. 

Nem változott a véleményem, Marcia a csúcs, még ha 3x annyi gyöngyöt is pakol a műveibe, mint más. Nála teljesen általános a százszámra használt swarovski kristály. Azért abban nem vagyok biztos, hogy azt a láncát meg fogom fűzni, ami közel 500 db swari teklával készül. Pedig nagyon tetszik.

Minta: Marcia Decoster, Quetzal 

Soraya

 Megint többféle témám lenne, de azt hiszem, maradok gyorsan az ékszernél, aztán futok a dógomra’. Ki kell használni, amíg lendületben vagyok házimunka témakörben, mert gyorsan el fog fogyni, ezt mutatja a sok éves tapasztalat :-).

A Sunset medál és az Art deco füli mellé terveztem ezt a gyűrűt. Pontosabban nem én terveztem én csak azt terveztem, hogy azokkal együtt fogom hordani.

Egyszerű, viszonylag gyors kis csecsebecse. Itt- ott akadtak nézeteltéréseink, amikor át akartam pajszerolni a tűt sokadszorra is a 15/0-ás gyöngyökön, de megoldódott. 

Kézen nagyon mutatós, de nem sikerültek azok a képek valami jól.

Minta: Nunzia Scalpore