Csak röviden

Oké, odafent nem akarják, hogy tanuljak. Mert tanulnom kellene, ezért nem leszek túl szószátyár. Tudás helyett egyelőre csak pánik van. Don’t fos, anyám, mondaná a fiam, de egyelőre csak I’m fosing. De a Microsoft Istene azt gondolta, ez a legideálisabb pillanat, hogy frissítés miatt kihúzza a seggem alól a gépet, és mindent amit eddig írtam, elküldjön a bánatba. Úgyhogy csak pár mondat és tiplizek tanulni.

Családi kismaminknak kötöttem ezt a kendőt szülinapjára. Bajban voltam, mert Reni nem kimondottan a csipkekendős típus, de én meg kifejezetten a csipkekendős típus vagyok. Napokon át tartó keresgélés után végül a Lintillára esett a választásom. 

Sportos is, de azért kedvesen nőies. Nem túl kicsi, de nem is zongoraterítő. Amikor megkapta, éppen az jutott eszébe, amit szerettem volna, hogy eszébe jusson. Miszerint, milyen jól illik pl. farmerkabáthoz. És tényleg. Erősen remélem, mi több, ajánlom, hogy jöjjön a tavasz, ezért egy hűvösebb, könnyebb fonalból kötöttem, nem gyapjúból. (Mercan Batik). 

Többféleképpen tekerhető, hordható és nem mellesleg, milyen jól fog jönni, ha a babuci úgy dönt, hogy a leglehetetlenebb helyen óhajt étkezni, mint anno a lányom, amikor végigordította a 61E teljes útvonalát.

Először másmilyen színből kezdtem el, de végül úgy döntöttem, ez renisebb, és olyan jó kis krókuszszínű, ami nekem a nagyon tavaszt jelenti. Fotót majd kérek bevetés közben is, egyelőre rohamban ennyit sikerül.