Furfa arfú firke afaf kafa

Kicsi uncsimnak (unokahúgom), Dorkának akartam horgolni egy tenterongyit. 

Megküzdöttem ezzel a tollassal, szó, mi szó. A fonalválasztás sem volt egyszerű. Pamut kell, vagy olyasmi, ami nem szöszöl, akkor sem, ha nyalogatják. A színe pedig legyen hápisárga. Nem napsárga, nem vaniliasárga, nem citromsárga, hanem pelyhes kiskacsasárga.

Megvettem a mintát is, kezdjük! Aha, sokkal vastagabb tűre írták. Sosem horgoltam még amigurumit. Kifaggattam Krisztit, mik a műhelytitkok. Nem mondok sokat, ha azt mondom, legalább 30x bontottam le a fejét. 

Különböző leírásokkal próbáltam, egy szállal, két szállal, 4 féle tűvel. Persze olyan tűm pont nem volt, ami kellett volna. Azt figyeltem meg, hogy mindig az a méretű ruha, cipő, horgolótű nincs a bótban’, ami nekem kell. Minden másból ezrével. Azért Viki kisegített, nála vettem egy 3,5-es Tulip tűt.

Kész a feje. Kínlódtam vele horgolás közben is. 

Majd eltört a csuklóm, és a tű is, mert azt mondták, szorosan kell.  Basszus, ez olyan kemény tömés nélkül is, hogy földhöz vágom és elpattan a járólap. Félretettem, jöhet a rongyi rész. Azzal nem volt gond. De milyen jó, hogy végül olyan fonalat választottam, ami vékony. Alize Diva Baby-ből horgoltam. 2 szállal a figura részeket, és egy szállal a rongyit. 2 szállal nagyon nehéz és bumfordi lett volna ez a finom kis minta. Megint félretettem. 

Keresztelőre ugyan nem készült el, de egy héttel később már mindenképp oda akartam adni a kis manónak, úgyhogy tegnap nekiültem. És láss csodát, simán ment a szárnya. Na jó, újrahorgolom a fejét is, századszor. 

Újra bebizonyosodott, hogy ha elakadok, csak kicsit hagyni kell a problémát, meg fog oldódni. Várakozáson felül cuki lett. Igaz, picit látszik a tömőanyag közelről, de nem vészes. Majd lesz fotó a kis gazdájával is, csak már nagyon nyűgös volt, szegény, nem akartam még ezzel is nyúzni.