Egy tál harangvirág

Avagy hogyan legyen nekem is fülbevalóm?

Kedves megrendelőm, már birtokosa egy ilyen harangvirág fülbevalónak. Eredetileg a Vásárhelyi Janka szetthez terveztem, de annyira szereti, hogy szeretett volna más színben is. Picit agyalnom kellett rajta hogy csináltam, pedig anno én találtam ki 😊.

Egyik éjszaka fűztem, aztán elfáradtam. Másnap folytattam. Majd elégedetten konstatáltam, hogy a fűzés kész. De valami fura. Az egyiken véletlenül egy sorral hosszabb lett a fekete rész. Mit lehet ilyenkor tenni? Lebontani nagyon húzós lett volna, mert közben szálat cseréltem, eldolgoztam, inkább fűztem még egy hosszabbat, meg egy rövidet. Tudatalattim intézte. Ugyanis amikor megfűztem az elsőt, annyira tetszett, hogy eldöntöttem, én is szeretnék. De arra már sosincs erőm, így viszont nem volt választásom. A hosszabbik lesz az enyém, mert a rövidebb az eredeti és az szebben tartja a formáját. A tetejét ezúttal nyitva hagytam, mert légiesebb és szebb is szerintem. Kiegészítésként korall, onyx és agate ásvány került bele.

Még csak egy db volt kész, mutatom azembernek. „De aranyos kis lámpaernyő!” Köszi. Arab csillár után kellett egy lámpaernyő is. Másnap, immár a 4 megfűzött darabot mutatom büszkén. Nézd! Mire a válasz: egy tál harangvirág…

PS: igen, látom, hogy az egyikre két kupakot tettem. Hogy mit össze kerestem, hova lett a másik? :-D. Értelemszerűen kijavítom.

Ginger

Tegnap ígértem, hogy megmutatom a hétvégi alkotást, vagy bénázást.

Azzal az elhatározással mentem, hogy márpedig én hímezni fogok és így is lett. Az ihletet egy fülbevaló adta, de arról majd holnap.

Ginger szett

 Pénteken délben leültem az asztalhoz, azzal a bizonyossággal, hogy van egy piros bojtom, Igen, ennyi volt a konkrétum.

Piros ásványcabochon nem nagyon van. Úgy értem színtiszta bukósisak piros. De volt gyönyörű, korallgolyóm, ami természetesen még mindig nem a védett korallmezőkről származik.

Munkafotó Gabitól :-)

Szerencsémre Békata hozott úgy 50 ívnyi mintát, amiből ez a Pin up néni passzolt leginkább az elképzelésemhez, így csináltam egy üvegcabochont. 

Nem gyöngyösök kedvéért, cabochon= az ékszerek közepén lévő biszbasz.

 Utána már csak némi agyalás következett, úgy éjfélig, hogy aztán fél 3-ig még horgolhassak. Különben sose’ vakulok meg rendesen. Majd másnap délelőtt még egy kicsit ültem fölötte és kész is lett. Ez abból állt leginkább, hogy azon gondolkodtam, mit tegyek még rá, végül a semmi mellett döntöttem. Avatatlan szemlélő számára ojbá tűnhetett, hogy órák óta üldögélek, pedig igen komoly agymunka zajlott ott, kérem.  Jobb lett volna este befejezni, mert a migrén nem sokat segített a szombati alkotásban. De állítólag Caroll is migrénes rohamok alatt írta az Alicet. Ehhez képest az én medálom egész konszolidált lett. Se királynő, se sakktábla, de még egy nyomorult Humpty Dumpty sem.

Fellógatva

Hosszú láncra lógattam, ami kivehető és egy cserével akár rövidként is hordható.

Piros Lenox

Jesszus, de régen írtam már megint. Számolatlanul telnek a napok. Az égiek még mindig erősen kiteszik elém a lábukat, ha arra járok. Múlt héten kifeküdt a gépem. Pontosabban egy telepítési vis major okán, letörlődött az összes adatom. Gyakorlatilag az életem. A fotóim, a mintáim, minden. Sokkot kaptam. Tudom, háttérmentés, na az nem volt. Illetve nagyon régi. 600 gigányi adatról beszélünk. Úgy zokogtam, hogy Tesla elbújt a kanapé mögé, nem tudta mire vélni ezt az elmeháborodottat a nappaliban.

Szerencsére van zseni a családban, így kb. 5 szoftver segítségével, 6 napi munkával, de az összes adatomat, könyvtárszerkezetemet, mindent visszanyert a kamasz, ezért most nem üthetem agyon a hülyeségei miatt 😊. Hálából. Sok éve már jártam így, akkor egy cég hozta vissza, de nekik annyira sikerült, hogy ömlesztve volt minden. Nagyjából fel is gyújthattam volna, mert olyan volt, mintha egy könyvtárban minden könyvből kitépték volna a lapokat, bedobálják középre, és válogasd szét, ha olvasni akarsz.

Elnézést kérek azoktól, akiknek minta tervet ígértem, objektív akadálya volt, nem volt gép, amin dolgozhattam volna, de nem felejtettem el.

De végre, el se hiszem, elkészültem Piros Lenox-szal. Az előző bejegyzés óta még volt néhány bontás, de az már csak 3 mintaegységes darabokat jelent. Nagy nehezen megtaláltam az ideális felosztást, így még ha lassabban is, mint általában, de elkészült. Nem látszik ki a cérna, a minta is szépen tekeredik. 

Hossza szerelvénnyel 52 cm. Más szerelvényt tettem rá, mint az eredetire, mert ezt szebbnek gondolom és ez a darab egy hajszállal vékonyabb is. Rápróbáltam vagy 20 féle kupakot, végül ennél maradtam. Annak ellenére, hogy nincs benne vörösréz szín, mégis ezt gondoltam harmonikusnak, mert az arany inkább pezsgő, vagy rose gold, és a kapható kiegészítők szinte kivétel nélkül sárgák. Korall gyöngyöt kapott a végére. Nyugalom, nem a világörökség korallmezőiből faragták.

Egy szolid fülbevalót is összedobtam, korall és tűzachát párosítással. Ajándék lesz a lánchoz, hálából a megrendelőm végtelen türelméért. Egészen apró szerelvényt választottam. Szinte gyerek méretűnek tűnik, de leteszteltem, pont szépen felfekszik a fülcimpára akkor is, ha nem a szélén lyukasztott. Elsősorban a színe miatt választottam, a fent vázolt sárga vs bézs arany probléma miatt. 

De ha nem stimmel, az sem probléma, legfeljebb fogóval felszerelkezve megyek a következő kutyás rendezvényre és kicserélem 😊, bár még nem tudom mire, de keresni fogom a megfelelő színű akasztót, már csak a jövőre nézve is. És úgy tűnik, megoldottam a fülbevalók logózásának problémáját is.