Véletlenek márpedig nincsenek

Ez a lánc egy tipikus nem tervezett gyerek. Azon a bizonyos pokoli szerdán (amit azt hiszem itt le se írtam, csak a facebook-on), ingyenes tanfolyamon voltam a Gyöngy-életben. A téma az o-bead beaded bead J. De szép neve van. Magyarul, fűzzél golyócskát „O” gyöngyökből.

Régóta agyalok egy olyan láncon, amit elbír a farmer, póló, túracipő, vagy a kínai lábujjas papucs. Így éppen kapóra jött ez a tanfolyam. A szín nem volt kérdés, valami zöld-narancs, mert rengeteg piros-narancs pólóm van, és előszeretettel hordom őket sokzsebes nadrággal, amik többnyire valamilyen földszínűek. Az O gyöngy színe volt a mérvadó, mert abból szegényesebb a paletta, mint a kásából.

Annyira szét voltam csúszva az egész heti átkoktól, hogy kb. harmadszorra sikerült összehoznom egy golyót, de amikor már láttam fejben, térben, az egészet, akkor gyorsan ment a többi. Évi megígérte, hogy ha egy szekérderéknyi ilyet megfűztem, megtanítja a superduos bogyót is. Oké, de most milyen legyen a lánc? 15/0-s kásából azért messze a legnagyobb a színskála, de olyan zöld, ami nekem kell, nincs. Végül kiegyeztem a sötétzölddel. Így utólag jó választás volt. Eredetileg sötétzöld tekla került volna bele, de akkor elfelejtettem megvenni (jelek szerint nem véletlenül) és volt némi aggályom is, hogy ne elegáncsosítja'-e el?  

Aztán előástam az ásványos dobozt, fejben még mindig sötétzöldet kerestem. Nincs. Na jó, akkor keresek valamit, ami nem üti nagyon, csak azért, hogy megnézzem milyen hosszú legyen. A kezembe akadó lila cérnára feldobáltam mindent. Végül annyira jó volt kézbevenni, hogy így hagytam. Na jó, a lila cérnáról leszedtem. És végre megint ásványt használhattam. Narancs ahát egyébként a kő. Utólag pár centivel rövidebbre csinálnám, de már nem éri meg szétszedni ezért.

És most kell egy pink-türkiz is J.