Végre! El se hiszem, hogy eltelt 3 hét és
ez a nyomorult bolygó megtalálta merre van az előre. Sokan éreztük csapdában a
kreativitásunkat az elmúlt hetekben. Meg minden mást is. Az érettségizőknek is
jó hír, hogy végre megfordult. Egyébként évek óta retrográd időszakban van a
középiskolai felvételi télen. Lehet, hogy az érettségi is, azt még nem
figyeltem. Csak sokkot kaptam, amikor a fiam pár éve felvételizett és
rádöbbentem. Azóta figyelem. Néha az asztrológia ismerete nem segít. Előtte
legalább csak kínlódtam, de már az okát is tudom, így még jobban tudok
szenvedni. Már előre kiborulok. De legalább van kire fogni J.
Más oka is volt, hogy nem készítettem
ékszert. Elindult a tavasz, én pedig fejembe vettem, hogy atomjaira robbantom a
kertet. Nem kicsi. Elég sok földmunkával, ásással, lapátolással, talicskázással,
metszéssel. És mivel sosem ismerem a mértéket, minden alkalommal úgy szétcsapom
magam, hogy napokig mozdulni is alig tudok, remeg kezem, lábam a
megerőltetéstől. Úgy viszont elég nehéz ilyen finom munkát végezni, mint a
fűzés.
Ezért biztosra mentem, olyan ékszert fűztem,
amiből már készült egy, és a színek is adottak voltak. A decens szetthez fűztem
láncot.
Semmi bonyodalom. Kipakoltam, megfűztem, fotóztam, örömködtem. Kedves,
békebeli darab lett. Pont passzolt hozzá a háttérben menő Miss Marple.
Imádom
az öreglányt és azt a hangulatot, amit sugároz. Szerintem simán elmenne ez a
szett egy kelléknek a filmhez.
Nemes színek, nemes anyagok, jó sok kagyló és
Swarovski.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, ha megtisztelsz a véleményeddel:-).