Kreatív asztrológia...avagy az ajtódísz rejtélye

 Az úgy volt…hogy március környékén, midőn léptem be a bejárati ajtón, szembesültem a ténnyel, hogy egy angyalkás koszorú van az ajtómon. Ez nem lepett meg, én akasztottam oda. De be kellett lássam, némi késésben vagyok, ami az ünnepeket és az évszakokat illeti.

Nem, nem kezdtem azonnal ajtódísz gyártásba. Nem szabad elkapkodni. Mindig, amikor belefutottam valami szép, kész ajtódíszbe, elhessegettem a kísértést, mondván, majd én csinálok magamnak. Sose csináltam, de rangon aluli lenne készen venni.

De mint egy jó szűz..Utálom ezt az asztrológiai jegyet komolyan. Nem lehet normálisan beszélni róla. Miért nem lett, mittomén pöttyös bögre? Szóval, szűz a Napjegyem. Aki nem csak a precizitásáról híres, hanem a maximalizmusáról is. Gyakran elveszik a részletekben, csomó időt tölt azzal, hogy felkészüljön valamire, információkat gyűjt, Zs tervet készít. Mire nekikezd, más már rég lenyúlta az ötletét, vagy már a kedve is elment az egésztől. Én ezt nagyipari méretekben űzöm.

Mert először születik a gondolat. Majd Pinterest. Cca. egy hétig, vagy tovább. A klotyón is. Mások inspirálódásnak hívnák, én tiszta pillanataimban felfogom, hogy időpazarlás. Legalábbis ebben a léptékben. Pinterest után jöhet a youtube. Onnan agysebészetet is lehet tanulni, szoktam volt mondani, tehát feltehetőleg találok hasznos ötletet ajtódísz témában is.

Találtam. Eljött a húsvét, nekem még mindig angyalka volt az ajtómon. Ő ilyen mediterrán típus, velem együtt várja a nyarat. Különben se árt, ha szélesítem a látókörét.

Tehát youtube. Nagy csodákra bukkantam, krepp-papír virág. Elzarándokoltam az összes helyi illetőségű papírboltba, mind a kettőbe, felvásároltam a krepp-papír készletet, majd egyik este Lillával nekiláttunk a virágkészítésnek. Marha lelkesek voltunk, mely lelkesedés igen gyorsan elillant. Ugyanis, a mi virágunk marhára nem úgy nézett ki, mint az orosz nénié. Nem azért, mert szebb volt. Ekkor vált világossá, hogy nem minden krepp krepp, ami annak látszik. Létezik ugyanis a virágkrepp, ami úgy 4-6x annyiba kerül, mint a sima krepp, de legalább elég macerás a beszerzése is. Király. Most van egy óvodáravaló krepp papírom, de még mindig nincs a karácsonyitól eltérő koszorúm. Még egy nyomorult halloweeni sem.

Szép-szép a papírvirág, de mégis csak papír. Rá kellett pihennem picikét a dologra.

Heuréka, selyemvirág. De a készen kaphatók, gagyik, vagy drágák, vagy gagyik és drágák. Majd én csinálok. Jól sejted, újabb néhány hét pinterest és youtube. És ali, mert ott biztosan van szalag. Van. Na itt bekapcsolt a mérleg aszcendensem. Tehát van szalag. Na de mennyi! Milyen szín kell és milyen széles? És nyugodtan számolhatok 60 napot az érkezésére. Á, addigra közeledik a karácsony, jó lesz az az angyalka. Újra a helyi erőkhöz fordultam, elmentem mind az egy méteráru boltba. Szatén szalagot szeretnék. Milyen széleset? 2,5; 4,5; és 5 centiset. 1-3-5. Ebből lehet választani. Választani. Egy mérleg. Vettem ebből is, abból is, de csak 2-2 métert. Újabb másfél hét. 2 millió youtube ablak nyitva a gépemen. Na jó, de most melyik virággal kezdjem? Najóvanb..zzeg, mosmá’ ne legyél ilyen szerencsétlen hülye, csinálj már valamit! Jó. Megyek megmetszem a vadszőlőt. Áááááááá. De minek? Mert kell egy koszorúalap. De van koszorúalapod, úgy 30 db. Nem baj. Akkor is meg kell metszeni a vadszőlőt. Ha skizó vagy, sosem vagy egyedül, tartja a mondás, merthogy a párbeszéd én és köztem zajlott. Elmentem koszorút fonni. Jöhetnek a virágok. Jó, majd. Most ötlettelen vagyok. És elfáradtam a metszésben.

Szerdán már egyszerűen semmi kifogást nem találtam. Vagyis de. Úgyhogy idegnyugtatásként végre elkezdtem virágot gyártani. Annyira jó volt! Olyan jól esett a szatén tapintása, az egész sziszifuszi manőver, ahogy szirmonként összeálltak a virágok. Éppen erre volt szükségem, mert a futrinkás balhé miatt egész nap idegállapotba’ vótam, Maunika.

 Aprócska ár, hogy a ragasztópisztollyal leégettem az ujjlenyomatokat az ujjaim végéről. A CSI-ban láttam, hogy ez még jól is jöhet. Innen már csak két napra volt szükségem, hogy összeálljon a koszorú. Nem egy kis darab, azt tegyük hozzá. Jó nehéz is, mert még nedves a koszorú alap. Ha egy picit előrelátóbb vagyok, akkor a jobb oldalát díszítem virággal, mert a jelenlegi ajtómon nem annyira érvényesül, ugyanis egy színes üveg esik alá. 17 éve még jó ötletnek tűnt, de elképzelhető, hogy kicserélem valami savmarottra. Vagy az egész ajtót kicseréltetem J. 

A madárfészket rafiából ügyeskedtem össze, a zöld izé a valamir majd csak jó lesz haszonanyag részét képezte, a termésfélék pedig régi potpourri alkatrészek. Gyöngy is volt itthon néhány köbméternyi.  Már az őszin jár az agyam. Okulva az előzményekből, jobb, ha már most elkezdem az adatgyűjtést.