Mariann, mondhatni törzsvásárlóm. Vagy ő kotorászik az én
fejemben, vagy én az övében, de vagy pont olyat csinálok, amilyet kérni
szeretne, vagy én szeretnék valamit alkotni, és ő pont olyat kér.
Épp azon agyaltam, hogy úgy hímeznék valamit, az egyik szép
ásványombóll. Néha előszedem és megtapogatom őket. Amikor is, jött az üzenet,
hogy épp egy merev láncú, hímzett medálra vágyna, lilában. Előszedtem az összes
lila ásványomat, lefotóz, elküld, kiválaszt. Mert ennek olyan a mintája, mint
egy bogár szárnya. És tényleg.
Megküzdöttünk. Nagyon. Szinte azonnal nekiláttam. Akkor még nem
tudtam, hogy közel 3 hétig lesz borítva a nappali gyöngyökkel 😊. Közben persze a többi
rendelésével haladtam.
Már megint volt egy elképzelésem, amitől nem nagyon
akartam eltérni.
Befoglaltam a követ, hátlapoztam, elszegtem a szélét. Oké,
eddig jó, de mégsem az igazi. Addig szenvedtem vele, hogy így nem tetszik meg
úgy nem olyan, amilyet akartam, amíg az elvarrás utolsó öltésénél kitörtem
belőle 3 gyöngyöt.
Oké, értek én a szóból, olló. Szétvág, befoglaltam másképp.
Na, majd a szokásos monokróm megoldás beválik. Ez még kevésbé tetszett. Unalmas
volt. Nem akartam veszni hagyni azt a halvány sárgás színt a széleiről. A
helyzet az, hogy ez a lila egy nagyon kényes szín. Könnyű beleesni két hibába.
Az egyik, ha arannyal egészítem ki, akkor Győzike is megirigyelné, ha nagyon
lilán hagyom, akkor olyan lesz, mint egy püspök a húsvéti körmeneten.
Ezért kellett a tompa sárga és a halvány lila ezüsttel. Nekiveselkedtem
harmadszor is. Majdnem ugyanúgy foglaltam be, mint elsőre, még jó, hogy azt
szétszedtem 😊 , de most kifejezetten
szorosan a széléhez öltöttem, hogy a szegéssel együtt se nőjön meg nagyon, mert
önmagában is egy 5 centi magas kőről beszélünk, ami egy onyx achát egyébként. Egy
életem egy halálom, csuriba tettem az ujjaimat, már amikkel nem varrtam, és
elkezdtem eldolgozni a szálat, különösen ügyelve, hogy ne öltsek sárga
gyöngybe, mert vékonyabb a fala, mint a lilának és könnyen elpattan.
Kész, minden gyöngy egyben. Láncra tettem, amihez ametiszt
golyókat, cseh kristályokat és swarovski kristályt használtam. Pinch gyönggyel
akartam kiegészíteni, de az ország összes lila pinchét felvásárolva sem illet
hozzá egyik sem.
Már így is elég mutatós volt, de felvázoltam még két lehetőséget a
megrendelőnek, ezt a megoldást választotta. Eredetileg 3 hosszabb gyöngyös
lógós bigyót terveztem rá a swarovski rivoli alá, de túl nagy a kő hozzá. Nem
is tudom milyen művésznevű a rivoli színe, de szerettem volna ezzel is a
halvány sárgás színt visszahozni.
Mutatós darab lett.
A karkötő ugyanaz, amit a labradorit nyaklánchoz fűztem. Nagyon
szeretem, annyira finom, kedves darab. Pezsgőszínű szuperduó és orgona színű
kristályokból áll. Először terveztem bele sárgás kristályt is, de így de
szerintem így finomabb az összhatás.
Minta: Jill Wiseman Festival bangle bracelet
A fülbevalót még nem is kérdeztem Marianntól, de ha csinálnék,
akkor ugyanilyen befoglalt rivolira lógatnék egy kecses, hosszú, halvány lila
bojtot.