Fogyódurva

        

    Ugyan nem szoktam újévi fogadalmakat tenni, mert már a puszta létük is szabályszegésre ösztönöz, de ezúttal kivételt tettem. Több fogadalmat is tettem. Az egyik a flyladyzés, amit többé kevésbé tartok is, de legalábbis egy nagyon hasonló, ám rám szabott rendszert. A másik pedig a fizikai kondícióm javítása. Ebbe beletartozik a rendszeres, átgondolt étkezés, és a mozgás. Melynek remélhetőleg egyenes következménye lesz admirális (azaz tenger-nagy)hátsóm néminemű csökkenése is. Már most a kézimunka látja kárát, de jelen pillanatban úgysincs kedvem hozzá. De nem gondolom, hogy bárki is eltulajdonítaná a felhalmozott alapanyagaimat, ilyenformán feltehetőleg megvárnak. Az előző blogomban már többször írtam ilyesmikről, de talán nekem is egy mankó, ha leírom, még ha semmi újat nem mondok is.

         A fogyásra és a mozgásra nem kizárólag a lelkem és a tükörképem miatt van szükség, hanem a fájós térdem,  a zsibbadó lábam és az állandó lumbágóm (most is kiújult a hólapátderekam:-)) is indokolja.  Ha már lélek, azurammal megállapítottuk, hogy anorexiások vagyunk, bár még csak kezdeti stádiumban- dagadtnak látjuk magunkat a tükörben :-). És félig a bulimia is megy, már ami a zabálás részt illeti.

      27-én-soha jobbkor- egy káposztaleveshez hasonló őrülettel kezdtünk. Akkor balgán tettem egy olyan kijelentést, miszerint idén lefogyok 20 kilót. "Nyuszika,  4 nap alatt?". Miután rájöttem, hogy ezt csak 1 vagy több végtagom azonnali elvesztésével tudnám produkálni, így maradt a jövőre. Márhogy azóta idén :-).

De vissza a leveshez. Tudom, hogy nem egészséges, és nem tényleges fogyás. De egy dologra jó volt, és ez volt a cél. Némi gyomorszűkítés, és gyors sikerélmény, ami jelen esetben 3-3,5 kg. Így már a ruháim egy része kényelmesebb. Eszetekbe se jusson hosszú távon ilyesmibe kezdeni. Testileg, lelkileg nagyon kemény. Amikor kezed-lábad remeg, éhes vagy, de a leves gondolatától is émelyegsz, az iszonyú. Nem beszélve azokról a hiányállapotokról, amiket okoz. Nem utolsósorban úgy fogod magad sajnálni, hogy egy kisebb falut kiirtanál egy szelet csokiért. Legalábbis én.

         Az egészséges étkezéssel nekem mindig voltak apró problémáim, aminek egy része orvosolható. Ugye azt már biztosan tudjuk, hogy a fogyáshoz enni kell. Legalább naponta 5x, célszerűen reggelre súlyozni, a vacsora pedig jelképes legyen. Na nem egy fél disznót elosztva. Az én esetemben úgy is fogalmazhatnék-bár ez nem teljesen igaz- amit nem szeretsz, az tuti, hogy egészséges, és bőséggel fogyasztandó. De senki sem mondta, hogy egy sikoltozós nagy élmény lesz. Ez a része, ugye  a leküzdhetetlen probléma, de a másik, "a mi a büdös fenét egyek már megint", ebből a kategóriából szerencsére megoldható. Erre a célra ajánlom ezt. Egy 5 hetes étrend, napi 5x-i étkezéssel, többféle variációban, bevásárlólistával. 18-án indul, csak annak elérhető, aki regisztrál. De. Ha hosszú távon akarjátok használni, mentsétek le, úgy ahogy van, mert a lejárta után, már nem elérhető. A logikát ugyan nem értem, mert az előző valamikor tavasszal volt. És ha már lement 5 a sokból, ezalatt a fél év alatt pont vissza is jön, ha nem folytatod, vagy nem változtatsz. Ha nincs lehetőség, idő  a kotyvasztásra, bevásárlásra stb, akkor érdemes a Gastroyalnál is körülnézni, de ott is leginkább a szolidabb diétákat válasszuk, pl a súlystop-ot, amit ők fenntartásra ajánlanak. Némi kiegészítést tennék hozzájuk, mondjuk tízórai vagy uzsonna gyümölcs, joghurt stb. De ha jól megnézzük, napi 900-1200 kcal körül vannak, ami az én olvasatomban egy teljesen átlagos, normális fogyókúrás étrend. Ha figyelembe vesszük, hogy egy szellemi munkát végző,  korombeli nő napi igénye 1800-2000 kcal. Fizikai aktivitástól függően persze. Ne feledjük, ez az igény a kor előrehaladtával csökken, az anyagcsere lassulása miatt. Tehát az a cél, hogy pörgesd az anyagcseréd, napi 5x kisebb mennyiségű étkezéssel.

         Ugye, ha többször írtam, többször csináltam, ez azt jelenti, hogy rutinos, ámde többé-kevésbé sikertelen fogyózó vagyok. Így is mondhatjuk. Foghatnám a lustaságra, a pajzsmirigyemre stb, de én inkább azuramra fogom :-). Na jó, nem teljesen, de lássuk be, nehéz fogyózni egy olyan pasi mellett, aki rántotthúson nevelkedett, és szerintem már a cumisüvegben is ezt kapta turmixolva. DE. Most ő is fejébe vette, hogy bizony lefogy, mert nagyon nem érzi jól magát a bőrében, emellett éppen elég rizikótényezője van ezen kívül is, hogy a genetikai állományát már ne is említsem. Ő tovább bírta a kápilevest, motiválta a gyorsabb tempó, de már próbálok hatni rá, hogy fékezzen, mert soványan is lehet valaki "kövér".  Ha optimistán gondolkodom, és feltételezem, márpedig miért ne tenném, hogy ledobjuk azt a sok kilót, amit tervezünk, nagyon bízom benne, hogy elretten az egész napi nem evéstől, majd az éjszakai falástól, és a csoki-sütikommandótól. Ez nem jelenti, hogy soha, de tudomásul kell vennünk, hogy életünk végéig ésszel kell ennünk. Különben no perc alatt kezdhetjük elölről az egészet. És egy dolgot biztosan tudok. Megtartani könnyebb, mint újra és újrakezdeni.

Gyógytornász múltamra tekintettel, holnap kaptok egy kis edzéselméletet. Avagy fogyok-e mint állat, ha 1 órát keményen futok tornázom, aerobikozom stb, és a végén vastüdőre köttetem magam a légszomjtól?