Nyugi, nem fogok mindig a nagy szőrös mamlaszról áradozni :-). Bár a kézműves blogokban sem szólunk rá senkire, hogy ne mááááár, megint kötés, horgolás varrás stb.:-)
Ott tartottunk, hogy megírtuk a szerződést, 2 hétre ideiglenes örökbefogadóra, és még a chip is a Noé nevére szól. Felajánlották, hogy 5 óra körül ki is hozzák őt. Gondolom mégis csak le akarták csekkolni, hová kerül a nyavalyás :-). Addig bevittük apát is állatozni. Mondanom sem kell, mennyire élvezte. 15 perc múlva jött az egyik önkéntes, hogy mekkora mázlink van, most jött valaki, hogy a neten kinézte Pulcsit és elvinné :-). Bibííííííí, már enyém kutyi :-). Fura. Március óta nem kellett senkinek. De jó, hogy nem vártunk hétfőig. Nem mintha akartam volna várni vele egy percet is, csak így Lillukát szomorította el nagyon, hogy csak pár órát lehet a kutyussal a tábor előtt. Tegnapelőtt hívtam telefonon, semmi más nem érdekelte, csak, hogy hogy van a kutyi :-).
Srácok percenként nézték az órát. Na egyszer csak meghozták a drágát. Persze be is jöttek körülnéztek. Nem úgy van az, hogy csak úgy akárki elviheti :-). Majd a bácsi megkérdezte, nem akarjuk-e őt is örökbe fogadni :-)). Első nap be se jött a házba, kint is éjszakázott a teraszon a baris takarón, tűrte, hogy nyúzzuk. Másnap a fürdetés nem volt egy egyszerű menet:-). Alig bírtam kituszkolni a kertbe. De imádta, ahogy a habbal masszírozom, fésülgetem, hősként tűrte a megpróbáltatásokat. Persze engem is megfürdetett, mert párszor megrázta magát, amíg én álltam fölötte, mintha paci lenne. Így volt a legkönnyebb elkapni, ha szökni akart :-)
Egyébként őrült jó fej. El se mozdul mellőlem. Ma rendet raktam a személyzeti mosdóban (ez nem nagyzolás, csak még nincs burkolva, de azért a lényeg benne van, így csak ritkán használjuk, meg teli volt mindenféle holmival). Holnap jönnek ereszcsatornát csinálni, gondoltam rendbe teszem annyira, hogy tudják használni a srácok, mégsem kell mindig átmászkálni a házon, meg cipőt levenni stb. Leburkoltam:-). Maradék mindenféle csempét lepakoltam az aljára. Szóval ez a másfél négyzetméteres hangár is pont elég volt, hogy mellém még belefeküdjön egy nagy szőrtapi :-). Mindig odébb kellett taszigálnom. Tök jól lehet gyúrni, gyömöszölni. Imád fésülködni:-). Azért nagyon vidul a lelkem, amikor a 2 nagy mackó, apa és kutya összebújnak. Apának is szivecsücskenagyszőrkutyája :-) . Ha több órára egyedül marad, mondjuk éjszaka, vagy amíg csavarogtunk, szinte hanyatt lök, és a nagy szőrmancsaival bökdös, hogy micsoda dolog, órákig nem szeretgetni a kutyust :-). És nem hagy ám békén. Tegnap verekedtünk. Játékból hecceltem, hátha ugatni fog. De nem. Néma levente.
Hétfőn már dokinál voltunk, mert elkezdte rázni a buksiját. Ezt már ismerem, toklász gyanú, meg egy sebet is találtam a fülén. Belépünk a rendelőbe. "Szia, te nem a Pulcsi vagy? Becsüld meg magad komám, ha ilyen jó helyre kerültél". Az asszisztens kiscsaj is Noés, így rögtön felismerte. Kiderült, hogy át van harapva a füle, mert mindig bunyózott a többi pasival. Lehet Bunyós Pityunak kellett volna neveznünk? :-). Még most is úgy eszik, hogy lehasal a tálkája elé, és szinte a 2 oroszlános mancsával körbefogja és belefekszik. Egyszer megmutatom, mert marha aranyos. Zsófinak simán megengedi, hogy közben beleegyen a tányérjába, de akár el is vehetem előle. Pedig a papírja szerint az elemózsit nagyon védi. És minden 2 falat között csóvál egyet :-). Amúgy is nagyon csóválós. Ha csak ránézünk, vagy meghallja a hangunkat, azonnal csóvál. De nem ám akárhogy, körbe forgatja a farkát, mintha ventilátor lenne :-). Ahogy Csilla Tasso-ja, ő is egy nagy plüssmaci. NAgyon szófogadó, 3 nap után hallgatott az új nevére. 2. nap már bejött a házba, sőt a kanapéra is felült. Persze ezt nem szabad neki. De ha a kis fekete házisárkánynak szabad, gondolta neki is :-). (Igazából neki sem szabadna, de elrontottuk, és már nem tudom leszoktatni. Ha napközben nem is, de éjjel tuti felsunnyog. ) De megbeszéltük ezt a kanapés dolgot, jól megdicsértem, amikor lejött, azóta nem is próbálkozott. Még éjszaka sem, amikor nem látom. Borzalmasan lusta, napi 40 órát alszik :-). De tegnap lebukott, láttam ám, hogy szaladt a kertben :-). Egész biztos nem fogok úgy járni, mint Chevy Chase a Fura farmban, amikor 3 hetente 1x látta épp elszaladni az ajtó előtt a kutyáját. Esténként járunk sétálni, hogy legalább annyit is mozogjon. Séta közben is nagyon rendesen viselkedik. És már megtanulta hol lakik, mert automatikusan ül a kapu elé, amikor hazaérünk. Komolyan, csak imádni lehet :-).
Az ilyen írásokat mé' nem olvassa, aki beadja a kutyáját a lelencbe? Olyan sok a lapos-lelkű ember.... De az örömötöknek mi nagyon örülünk!:))))
VálaszTörlésEz egy folytatásos regény lesz? Én nem bánnám ám:o))) Jó volt olvasni, nagyon-nagyon.
VálaszTörlésÉn meg toporzékolok a folytatásért. :))))
VálaszTörlésnagyon tetszik, én is várom a folytatást:))
VálaszTörlésAzért minden nap nem történik valami újdonság :-).
VálaszTörlésAnikó: nem tudok elképzelni olyan helyzetet, hogy lemondjak a kutyáimról. Amikor az építkezés miatt albérletbe kellett költöznünk pár hónapra, akkor is olyat kerestem, ahová jöhetett Zsozsi. Ez a büdös banya mindig a frászt hozza rám. Időnként horkol, mint az istennyila, néha meg úgy rázom fel, mert olyan, mintha nem venne levegőt.
Ancsi: Megnéztem a vakarcsokat. Halálos arcok. Olyanok, mint egy kis denevér, de annyira rosszaságos fejük van :-).
Igen, igen, jó róluk irni, hát irj, olyan jó ilyeneket olvasni! :)))
VálaszTörlésNálunk is mindig történik valami, hiszen négy gyermekünk van, meg még a rakás állat, de ez az óriási szőrmók mindenki kedvence, bizony-bizony sokszor ő a téma a blogunkon, és már komoly rajongói tábora van.
Fogalmam simcs, hogy volt valakinek szive őt menhelyre adni. Már annyit gondolkodtam, hogy milyen helyzetben vinném be menhelyre, de valahogy mindig az volt az eredmény, hogy biztos kitalálnék neki valami jobb dolgot. Bár, tudod itt a belgák kicsit másképp nézik a dolgokat, nagyon szeretik az állatokat, de valahogy másképp mint mi magyarok. Talán az is a "baj", hogy tényleg családtag lett nálunk Tasso. Dávid fiam szokta őt bemutatni, mint a legkisebb tesóját, mindenki nevet rajta. Itt meg a magyar kolóniában aki ismer minket, hát mind oda van érte.
Nagyon szeretem a kutyás idézeteket, olyan sok embernek megérintették már a szivét. Ugye nem baj, ha küldök neked párat?
"Ha magadhoz veszel egy éhező kutyát és jólétet biztosítasz neki, nem fog megharapni. Ez az alapvető különbség ember és kutya között."
Mark Twain
"Ha kutyád úgy véli te vagy a legnagyszerűbb ember a világon, ne kételkedj benne!"
J. Flieberg
"Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik."
Anatole France
Szeretem az idézeteket, küldhetsz nyugodtan :-).
VálaszTörlésHát igen, nekem is Zsófi a legidősebb lányom :-). T. Zsófia. :-). Brandon vagy művésznevén Mamlasz, még majdnem Olivér lett, de volt egy csúnya véget ért szegény kis papagájom (elütötte az autó az idétlenjét), ő volt Olivér.