Mari még...fűszerek

A marizás szerintem sosincs kész. Akárhányszor kihúzol egy fiókot, találsz valamit, amire nincs is szükség. A konyharuhákat már áthajtogattam, de most újabb hajtogatás, tekerve, hátha jobban elférnek. Olyannyira jobban elférnek, hogy így a fele fiók üres, és eldőlnek. Akkor jött az ötlet, hogy a spejzben össze-vissza hánykolódó gyertyák pont meg tudják támasztani a borulós konyharongyokat.  De ha már kiszedtem a fiókot, kitörlöm körülötte a szekrényt, gondoltam. Upsz, mi a bánat ez? Kb. 20 csomag fűszert találtam a fiók mögé esve, ami két fiókkal fölötte lakott. Igazából csak a tartalékok. Gyanús volt, hogy túl gyorsan fogynak. De most fény derült a sunyiságra, a fiók nem olyan hosszú, mint a szekrény, simán elfért mögötte ez a mennyiség.

Csodák kerültek elő. 4 cs bontott babérlevél+2 bontatlan. Valószínűsítem, hogy egyszer krumplifőzeléket akartam főzni és elfogyott a babérlevél. Ez olyan szinten sokkolt, hogy minden alkalommal vettem egyet, amikor csak bolt közelében jártam. Oregano ugyanez. Erre konkrétan emlékszem, amikor álltam a pizza fölött az üres oreganós üveggel. Azóta mindig van itthon. Vagy 50 csomag J. Sosem fogyhat ki a római kömény, a tárkony, vagy a bazsalikom sem.

Értek én a szóból, fűszeres fiók is kipakol. Elmosogattam a fűszertartókat. A fedeleken látszik, hogy a régebbiek nem bírták a korábbi zsíroldós boot camp-emet, kicsit megkoptak. Sebaj, csontszínűen is jó. Ez tipikusan az az eset, amikor teljesen felesleges valamit lecserélni. Ugyan Marikánk a tűzijátékos, kitörő örömöt tartja elfogadhatónak, de azt hiszem, a főzés nálam sosem fog ebbe a kategóriába tartozni, így valószínűleg nem fogok visítozni örömömben egy új konyharuha, vagy fűszertartó látványától sem. Midig lehet bármiből szebbet, jobbat találni, aminek lehet örülni. Úgy 2 percig tartana nagy viháncolás. Ne essünk az ostoba pazarlás bűnébe, ugyanakkor kerüljük el a minden vackot őrzünk, mert „jójazmég” hozzáállást is, ha már 8x megragasztottuk. Hogy ne legyenek holt terek a fiókban, mert az üres fűszertartó mindenképpen az, feltöltöttem a félig üres edénykéket. Nem szeretem keverni a különböző márkákat...ezért. Majd azt mondom direkt ilyen. Dizájn.

Kidobáltam azokat a fűszereket, amiket szökőévente egyszer használok. Mint borsikafű és lestyán. Ritkán főzök fűszerkeverékkel, ételízesítővel, főleg az adalékok miatt, így ezzel nem volt gond. A curry kivétel, meg a garam masala, esetleg a chili, bár azt össze tudom rakni egyedül is. De a chili az életmentő gyorskajám, így egyszerűbb beleborítani a keveréket. Mindig kell itthon lenni indiai, olasz és görög ételekhez való fűszereknek.

Sokan megszólták az öreg Depardieu-t, amikor azt mondta, a magyar konyha unalmas, mint a hóolvadás. Ha a fűszerek szemszögéből nézzük, valóban az. Só, bors, pirospaprika, csók. Minden étel úgy kezdődik, piríts hagymát, húzd félre, pirospaprika stb. Na jó, a szilvásgombóc nem. Igen, tudom, hogy minden nemzetnek hasonló ízvilágú a legtöbb étele. Éppen ezért szeretek többféle ételt kipróbálni. Természetesen a színes, ízes, fűszeres mediterrán, vagy arab, mexikói konyha áll hozzám közel. De indiaival bármikor meg lehet venni :-).

Ha már kipakoltam a fűszereket, újraterveztem a lisztes, rizses, egyéb vackos fiókot is. Semmi extra, csak gatyába ráztam a tartókat, a kisebb dolgok maradtak zacsiban a helytakarékosság jegyében. Minden fiókot megküldtem egy kis citronella illóolajjal a molyok ellen. Mindig hozok haza belőlük, hiába fagyasztom le a liszteket. Mert a dögöknek a sima liszt nem kell. Csak a speckó lisztjeimet zabálják, vagy a chia magot, ami amúgy is aranyárban van, így a kényesebb, drágább dolgokat alapból a hűtőben tartom. Cinkes, hogy ezek is az egészséges életmód hívei lettek. Remélem IR-esek is.