2010. április 26., hétfő

Hihetetlen és csodálatos történet

Hihetetlen történet egy agykutató orvosról, aki saját magán tapasztalta meg, ahogy az érzékei folyamatosan kikapcsolnak egy agyvérzés következtében. Nekem nagyon tetszett.

2010. április 23., péntek

Ép testben épp, hogy élek :-)

      
Szerintem engem odafentről ki akarnak nyírni. Azt hiszem, amikor szerdán felkeltem, az angyalok bejátszották maguknak a Benny Hill show főcímét, és elhatározták, hogy szerdán rajtam röhögnek, és fogadnak, hogy túlélem-e a napot.
       Tök jókedvűen idult minden. Gyerekek el, kávé, reggeli, egy kis rabszolgázás. 11-kor kitaláltam, hogy belekezdek kedvenc fekám Shaun T, Insanity azaz elmebaj elnevezésű programjába. Azt kell mondjam, hű a nevéhez. Első ugrással kinyírtam a jobb térdemet. Azért végigcsináltam a Fit test-et, és nem is teljesítettem rosszul. Még így Shán T-án is élveztem. Ez ugyan intő jel volt, de nem vettem komolyan.
     Intéztem tovább a dolgaimat. Többek között elhatároztam, hogy Lilla bringája kap egy generált. Vettem rá új nyerget és markolatot. És akkor bringával fogunk oviba járni. Azt legalább a térdem is szereti. Hazajövünk, elkezdem a teraszon a szervizt. Nehezen, de leküzdöttem a markolatot. Kiszedem a nyerget, kiderült, hogy az idióták, úgy oldották meg a gyári nyerget, hogy egybeöntötték a rúddal. Fasza. Amíg ott törtem a fejem, nézegettem, hajolgattam. Majd egy igen határozott mozdulattal székestől dobtam egy olyan hátast, hogy tornászlányaink is megirigyelnék. Kiderült, hogy a törött kertiszékre sikerült ülnöm, és ahogy ott szerencsétlenkedtem, a szélére ültem, ez meg megadta magát, kitört a lába. Ez a mometum azért adhatott volna némi alapot a gyanakvásra, de nem, az örök optimizmus.
       A nyereg probléma azért továbbra is fennállt. Mivel szedjem azt le. Há' mivel, fejszével. Nem, nem vágtam le a karomat tőből, ezt a mutatványt ép bőrrel megúsztam. Lemiszlikeltem a roggyant nyerget, de újabb meglepi várt. A rúd végét laposra kalapálták. Itt azért már sűrűn emlegettem a gyártó összes felmenőinek perverz hajlamait, hogy kit kivel és milyen csúnyákat kelltt volna.......Egy keményebb pornóba is beillettek volna a jelenetek, mondjuk  Faszablanca címmel. Na, gondoltam levezetem a dühömet egy kis pumpálással. Pedálos pumpa, nekiesek, idegből pumpálok. Egy durranás. Elrepült a pumpáról az egyik rögzítő anya. Anyád. Oké, kölykök, kocsiba be, nyereg visszavisz a bácsihoz, visszafelé bemegy csavarbolt, veszünk másik anyát. Tekintve, hogy az előző a kerti dzsungelemben landolt, Tarzanom meg nincs, aki a fogával elkaphatta volna röptében.
      Viszonylag problémamentesen lezajlott a vásárlás, - ha nem számítom, hogy a lányom bejelentette igényét egy rózsaszín, kiskosaras bringára alig 25.000-ért- bácsi adott egy másik rudat. Anyát is megvettem, kőkemény 20 ft-ot fizettem a 20 db 4-es anyáért. Go haza, nyereg felszerel. Pöpec. De, hogy az a ........kicsi az anya. Jól van srácok, bírom még, de már nem sokáig. Senki ne mozduljon, 300 m-re van a barkácsbolt. Bringára felpattanok, uccu. Fúj a szél, mint állat. Egyszer csak a rohadék irányt vált, oldalba kap, és akkorát lök rajtam, hogy majdnem bevág a susnyásba. Ekkor azért már kezdtem gyanakodni. De nem adtam fel. Ebből ma akkor is bringa lesz. újabb 100 m után, a gatyám szára beakad a lánc és a fogaskerék közé. Na, ekkor azért már felnéztem az égre, és olyan röhögés kapott el. Sebaj, megvettem az 5-ös anyát. Közben már olyan pihentagyú gondolataim támadtak, hogy de mi van, ha én csak 1 d-ot akarok. Az 1 ft. Azt lefelé kell kerekíteni, akkor nem fizetek semmit?
    De akkor most le kell tesztelni a bringát. Szomszéd utcába elmentünk. Lányom, meglát egy macskát. Édes kis jószág volt. Bújt Lillához, dorombolt neki. Mire jön az elmeroggyant gazdája, és közli vele, hogy tessék a tiéd, neked adom, vidd haza. Szegény "coffikám" fél órát bömbölt. "Anya, de az az én cicám, a bácsi nekem adta. A cicámat akarom. Anya, az az én cicám, nem hagyhatom itt, gondoskodnom kell róla. " Nagy nehezen megegyeztünk, hogy minden nap arra bringázunk, és megsimogatjuk.
        Este mesélem azuramnak a napomat, mire visítva elkezd röhögni. "Király. Ehhez képest nekem nem is volt szar napom. Nyuszika, most menj be a hálóba. Vedd körbe magad párnákkal, nyomd körbe az egészet pur habbal és ne mozdulj, amíg hazaérek. "
- Nem jó, lehúztam az ágyneműt, még a végén ha megpróbálom felhúzni beszorulok a matrac és a rács közé, vagy mittomén.
- Majd ha a szüleid keresnek, megmondom nekik, hogy már megkezdtem a túsztárgyalást az ágyneműtartóval.
-Marha jól szórakozol, mi? Jó látni, hogy mindig van nálunk szánalmasabb is :-)
Komolyan egész este azon röhögtünk, mekkora lúzer voltam. Nem mertem elmosogatni, nehogy valamelyik végtagom áldozatul essen . Néha megemlítettem, hogy fáj a térdem, a könyököm, és a hátsóm. Pedig még nincs is hétvége. De azt én úgyse élem meg, ha így folytatom:-)
Ja igen. Mi köze a hétvégének és a fáj a "seggemnek" egymáshoz.
Egyik edzős, kertészkedős hétvége után azuram reggel bement az irodába, majd azt találta mondani.
- Apám, nagyon kemény hétvégém volt. De fáj a seggem, kurva Tony. (Tony Horton az a csávó, akinek az edzésprogramját csinálja)
Nem mondom, lett is nagy derültség rögtön így hétfő reggel.
De azért másnap reggel feltette az i-re a pöttyöt. Megemlítettem neki, hogy Birngával megynk oviba.
- Nyuszikám, még most szólj, van 5 percem, hogy Lilla biciklijéről átszereljem a kis pótkerekeket a tiédre :-)