2015. október 27., kedd

Dogfüggő

Először is szögezzük le, hogy anyu nem egy fotózseni. Minden másról később.

Beteg voltam. Nagyon beteg. A fél világ engem vizsgált. Az lett a vége, hogy jól betojattam mindenkit és nem derült ki mi bajom volt. Kórházban is voltam. De ugye úrnak születni kell…


...így. 
Anyának félig elüszkösödött mindkét lába+a gerince, mert cca 5 órán át ült a földön terpeszben, miközben én kényelmesen szundikáltam az infúzióval, leginkább az ölében, bár itt pont nem. Hazavittek. Másnap anya odaadott a pasiknak, akik a kórházban felejtettek. Sose megyek velük többet sehova.Tökre paráztam, hogy itt dogkereskedelem zajlik és nem látom többet az anyut. De szerencsére anyu dogfüggő ( nem csak német, hanem minden más dog is), így csak egy éjszakát, meg egy napot kellett egyedül lennem a kórházban, aztán gyorsan hazavitt. Léna is meglátogatott, megsétáltatott, aki a futrinkás pótmamám. A népszerűség átka, mindenki értem aggódott.
Azért kellett kórházba mennem, hogy anyunak végre legyen ideje befejezni a pulcsimat, amíg mellettem üldögél. De ezt nem mondtam meg neki. 
A fonalat is én választottam, ahogyan azt a mellékelt ábra mutatja. 


Vagyis az érdem oroszlánrésze az enyém, mert a színharmónia a lényeg, ugyebár.

Sheldon(ka)


PULCSI 

(nem Piszkos Pulcsi, ami Brandon lánykori neve volt)

Sheldon(ka) fázós. Nagyon fázós. Egészen finom, vékony, puha szőre van, mint egy plüsskutyának. Próbáltam kész kabátokat, pulcsikat keresni, de a köztudatban a vizsla már XL, vagy XXL méretű. Csináltatni ugyan lehet egy szekérderéknyi aranyért dog méretet is, de nem lenne túl rentábilis, mert a kis zsiráfom még növésben és hízásban van. Gyanús volt a keresgélés elején, hogy kötni fogok. Szürke-narancs, nem kérdés. 1600 éve vettem a Rikker fonóból egy vastag, 2 ágú szürke gyapjút, amihez sosem találtam megfelelő alanyt. Ugyanis nem túl puha fonal. Ellenben a sarki telet is túl lehet élni egy ilyen pulcsiban. Szerényen, 45 deka fonal ment bele, ahogy az egy nagyfiúhoz illik.


Kell egy minta. Ugyanaz a problémakör, mindenki azt gondolja, csak a kicsi kutyák fáznak. Aztán belefutottam egy greyhound, azaz agaraknak való pulcsiba. Még ez sem az a méret, mert egy dognak egészen más a testfelépítése, de alapnak jó lesz. Mázlim volt, a kötéspróbám pont 2 szemmel volt kevesebb /10 centi, így a legnagyobb méret elvben jó. 80%-ban a gyakorlatban is. Nem mindenhol egyértelmű a minta, viszont elég profi a tervezés.
Kb. 12 éves korom óta kötök, de mindig lehet tanulni, fejlődni. Egy számomra új, rugalmas felszedést választottam. 
Az egyszerűség kedvéért hosszú damillal, Magic loop technikával kötöttem a körben kötős részeket. Így nem kellett mindig hosszabb tűre szedni, bármikor könnyen lehetett próbálni. Nagyon sok video van a témában a youtube-on, de nekem Ági leírása a legegyszerűbb.
A short rows technika ugyan már nem újdonság, de hátha valakinek igen.

Többször próbáltam rá közben, akkor tökéletesnek tűnt, de azért akad, amin változtatnék. A gomb helyett egész biztos, hogy cipzárt teszek rá, látszik is az oldalán, hogy nem elég stabil.



Tettem egy nyílást a nyakára, ahol a nyakörv fém karikája ki tud bújni, így rá lehet csatolni normálisan a pórázt. Ez is picit lejjebb csúszott, mint kellene, de azért még használható. A haspanel is feljebb kerülne, közelebb a hónaljhoz. Ez volt a legcsalókább, próbánál teljesen úgy tűnt, hogy túl közel is van. A dog egy mélymellkasú, robosztusabb kutya, mint az agár, ezért kell picit átformálni. Ennek ellenére meglepően jól sikerült a tesztdarab. 


Sheldon imádja, remélem akkor sem szereli le magáról, ha hosszabb időt tölt benne egyedül. Azért kerestem ilyen fazont, hogy minél kevesebbet kelljen őt gyömöszölni öltöztetésnél, de gyönyörűen hagyja, hogy nyúzzam. Lehet, hogy Bella is kap majd egyet, bár ő közel sem ilyen fázós, de neki is elég rövid a szőre. Ráadásul kinti-benti kutyák, így nem növesztenek téli bundát, mert nincs rá szükségük. A szép szürke lány ugyan elkezdett átöltözni egy új szürke ruhába, a hidegre való tekintettel. El is veszíti itt-ott minden alkatrészét. Cserébe viszont az év többi részében egyáltalán nem hullik a szőre.

2015. október 14., szerda

Őlordsága, Sheldon(ka) of Lakli

Sziasztok!

Sheldon vagyok. Asszem’. Vagyis ezt mondták. Na jó, már annyit mondják, hogy tuti valami ilyesmi lehet. Mondják Sheldon, oda kell menni puncsolni. Először azt hittem UramJézusnak hívnak, mert azt is sokszor hallottam, hogy UramJézus, mekkora kutya! 



Pedig még kicsi vagyok, nőni is fogok. Azt is mondják, hogy valami Nagy Fehér küldött. És pont olyan kis pancser vagyok, mint ő volt. Bár ez nem tudom mit jelent.



Szombaton költöztem ide. Tulajdonképpen egész jó. A menüvel elégedett vagyok. Volt benne valami „furfa arfú firke”, vagyis furcsa arcú csirke. Állítólag kacsa. Meg boci. De ezt nem értem egészen, mert anya bocikámnak is szokott hívni. Még jó leszek egy kicsit, nehogy én is a tányérban végezzem.



Van anya, meg apa, meg 2 kissrác. És van egy szőrös is, aki a szuperalfa. Bazira fent hordja az orrát. Hozzám se szól. Van egy sárkány is, akinek olyan a huzata mint nekem. Bella. De a sárkány jobban illik rá. Párszor el akart verni, de anya rákiabált. Aztán egyszer el akart verni, gondoltam kipróbálom milyen, ha én verem el. Azóta békén hagy és nem is sárkány. Vannak még valami kis szőrös izék is, szerintem vacsora, de anya szerint nem.



Csomó mindent megtanultam pl. azt, hogy nem mehetek be a hálószobákba, mert apa szerint akkora vagyok, hogy a reptérre járok megfordulni. Azt is tudom, hogy ha kinyílik valami kütyü a konyhában, és a sárkány odaszalad, akkor ott el lehet csípni néhány nyalintást a piszkos tányérról. Anya szerint nem szabad. De ez hülyeség. Azt is tudom, hogy bent pisilni sokkal jobb, mint kint az esőben. Csak először meg kell várni, hogy reggel anya jól megdicsérjen, hogy ügyesen nem pisiltem be. Utána már nem olyan éber. Azért persze próbálkozik, hogy kitegyen az udvarra, de nem megyek. Úgyhogy apukám szerint anyukám megszívta. Mert van az A csapat, aki az anyu és Sheldonka, és aki mellől Sheldonka, vagyis én, nem hajlandó elmozdulni fél centit se; szóval az A csapat, kint sétál a tökig érő sárban és várja, hogy Sheldonka pisiljen, (megjegyzem pisiljen a franc, befagy a fütyim), és van a B csapat, vagyis az apu, aki meleg kakaót szürcsölgetve várja, amíg anyu szarrá ázva visszaér. Sheldonka már sokkal előbb visszaér, ugyanis több esze van, mert csak a terasz széléig megy.



Azt is tudom, (Róma üzente), hogy anyu papucsát el kell vinni, mert azt már megszokta és hiányolná. De én egy fejlesztett modell vagyok, mert nem eszem meg, csak eldugom. 2 napja nem találják J.
Továbbá, a kanapé jó dolog, a kutyakosár meg hülyeség.
Apu azt mondta gyáva vagyok, de anyu szerint csak mérsékelten bátor. Amúgy nem is, mert este mindig látom az ajtónál, meg ablaknál, hogy kintről néz be egy másik kutya. Olyan, mint én. Jól megugatom. Mit nézelődik ez itt nekem! Szerintem anyu elfogult. Egyszerűen imád. Akkor sem veszekedett, amikor hajnali kettőig puffogtam a kanapén, mert egyedül kellett aludnom. 10x kijött, megsimogatta a krumpli fejemet, amíg elaludtam. De kettőkor már nem bírtam ébren maradni simiért sem. A bepisilést úgy értékelte, hogy legalább minden nap fel van mosva. Többször is. Ha így örül neki, lehet hagyom még, hogy felmosson úgy kétszázszor. Na jó, ma tök rendes voltam. Semmi pisi. Egyébként meg apu is imád, de kicsit félek a nagydarab paliktól. És különben is mindig azt ígéri, hogy megcibál. Azért lehet egyszer kipróbálom, mert anyu azt mondta, a cibálás jó játék.



Voltam sétálni. Anya szerint a láb mellett követés már 10 pontos. Azt hiszi okos vagyok, pedig csak be voltam tojva. Ezt a mutatványt otthon is tudom.
A bátorságra visszatérve. Én bentről őrzök. Én vagyok a meglepetés. Ha esetleg az ősellenség, a postás, valami csoda folytán élve átjutna a sárkányon, meg a szuperalfán, majd én elintézem.
A szomszéd bácsi azt mondta, gyönyörű vagyok. Szerintem is. És rendes is vagyok. Semmi rosszaságot se csinálok. Még. Először be kell épülnöm.

Pacsi (ezt még nem tudom, de a sárkánynak bejött)


Sheldon(ka)

Ruby és tila

Régóta nézegettem ezt a karkötőt, de nem találtam a mintáját annak ellenére, hogy free volt valaha. 


Mit ad Isten, pont előkerült a „kötelezőn választhatók” között, mintástól. Nagyon lassan haladtam idő és erő hiányában. Sötét van és szürke’. Olyankor nem szeretek fűzni, de ez a jó kis piros, jól esett. 


Fene tudja, hol bújt meg ez a ruby, mert előző nap már kotorásztam az ásványok között és nem találtam megfelelőt. Erre másnap ott volt ez. Tökéletesnek ítéltem.


Az eredetihez hasonló színeket választottam, mert így tetszett meg. 



Ilyenkor rögtön van ezer ötletem, hogy milyen színben kellene még kipróbálni, végül lebeszélem magam róla, mert annyi más van, ami még tetszik, minek legyen több majdnem egyforma? Az egyik úgyis mostoha lesz, mert valamelyik mindig jobban tetszik. Így ő lett az egyetlen. 


Az a terv, hogy fűzök egy gyűrűt is hozzá, annyira adja magát. 


Meg akkor már lehet, hogy egy fülbevalót is. de akkor már kellene egy lánc is, csak az egyensúly miatt, akkor viszont kevés lesz a tila és nem tehetem be a lábamat gyöngyös boltba, mert tuti otthagyom a kosztpénzt. Fogadalmat tettem. Abból főzök, vagyis fűzök, ami van. Csak az a csúnya Ebay ne lenne…

2015. október 7., szerda

Ásványos

    Enyhe nyomásra, de előkerültek ismét a gyöngyök. Nagyjából semmit sem alkottam hónapok óta. Annyi rohannivalóm volt, hogy este már csak néztem ki a fejemből. De van egy gyöngyös csoport, ahol havi egy akármit teljesíteni kell a listáról, különben repülsz. Maradni szerettem volna, így a gyűrűt választottam. 


Határozottan jól esett újra fűzni. Úgy tűnik, nem tudok elszakadni a zöld-bronz kombinációtól, már meg sem lepett, hogy így állt össze. Igaz, behatárolta a nagy gyöngy mérete, amiből 3 féle volt itthon, vagy fehér tekla, de ásványt szerettem volna használni. Kettőből gyűrű lett. A zöld krizokolla és sárkányahát, a tavaszias pedig ruby és watermelon turmalin. 


Mivel a csehek még mindig nem tanultak meg egyforma méretű gyöngyöt csinálni, nekem ismét sokszor kellett bontanom, mire tetszett az eredmény. Általában japán gyönggyel fűzök, de nagyon kicsi a választék itthon a 6/0 méretű japánból, így kénytelen voltam a csehekkel megbarátkozni.