2011. január 21., péntek

Meri vagy nem meri?

        
Egy újabb cikkem került fel az 5letes-re. Ide. Amelyben egy teljesen szokványos, és igen népszerű tusfürdő összetételét elemeztem. Szerintem megér 15 percet, hogy rádöbbenj, mennyi az annyi, és valójában mi az, ami a dobozban van? Nem a hidratált és bársonyos bőr titka, az tuti. No perc alatt kiderül, miért viszketsz, mint a bánat, amint kilépsz a zuhany alól, és miért kell azonnal magadra borítanod egy újabb zseniális terméket, a testápolót, ha nem akarod úgy érezni, hogy szűk a bőröd, mert húz.

2011. január 14., péntek

Kovácsék is hazaértek a szilveszteri buliból....

          ..... május van. szakállas poén, de most így jártunk a karácsonnyal. Nekem mindig nagy nyűg, a mit szeretnél karácsonyra kérdés. Semmit. Ma már nem igazán divat fél évig áhítozni valamire. Ha kell, és megtehetem megveszem, ha nem, akkor meg karácsonykor sem tudom megvenni. De idén kitaláltam, hogy step padot szeretnék. Mindig is ez volt a kedvenc mozgásformám, de úgy gondoltam, amíg nem látom, mennyire tartós a sport lendületem, vagy újra magába szippant a kanapé édes puhasága, nem akartam beruházni rá. Nem mondom, tartottam egy kis nyári szünetet is. Tessék, megint a Kovácsék, ugyanis eddig tartott. Kisebb-nagyobb megszakításokkal próbálkoztam én, de az utóbbi 3 hónapban a heti 5-6 helyett, jó, ha az átlag 2 heti 1 összejött.    Mire lendületet kaptam, jöttek a gyerekkórságok, vagy a rókavírusom. De megint elkalandoztam. Szóval, nekem step pad köll. Nyuszika vedd meg magadnak. Ez kicsit hosszabbra nyúlt, mint gondoltam, és az én drága emberem, nem volt hajlandó addig kinyitni a saját ajándékát, amíg nem jön meg az enyém is, úgyhogy tegnap karácsonyoztunk :-).
     Említettem már egy amerikai nénit, Cathe Friedrichet, aki az én szememben a step aerobic nagyasszonya, mi több a testedzés, nagy veteránja. Ő már akkor név volt a szakmában, amikor én még csak konzervdobozokat huzigáltam az oviban. Biztosan rámragadt a megalománia, mert kitaláltam, hogy nekem kizárólag az ő cucca lesz jó, a nagy Ámerikábul. Egyébként praktikus okai is voltak, többek között, hogy az ára még a nagy vízen túlról is versenyképes, és összekombinálható 2 egyéb eszközzel, amit ide még Árpád apánk elfelejtett behozni. Mi más, Amazon. A 3-ból 2 nem rendelhető. Levelezgettem vagy 4 céggel, hogy de mi lenne, ha nekem mégis és léccilécci. Mire az Amazon válaszolt, hogy kereskedelmi és jogi okokra hivatkozva ezeket nem szállíthatja bizonyos országokba. Az okát nem teljesen értem, de ki vagyok én, hogy ezt megkérdőjelezzem. Végül meguntam a dolgot, akko' veszek itthon, amilyen van, ti meg menjetek a búsba.  És tegnap megvettem ezt:
Nem tudom, a képek miért ilyenek mindenhol, de a fehér szerencsére nem fehér, hanem szürke. A bótot is megadom, mert nagyon jó áron, nagyon nagyon sok sportszert árulnak. Megkockáztatom, oviknak, iskoláknak is érdemes felvenni velük a kapcsolatot. A hölgy végtelenül kedves és segítőkész. Miután leadtam a rendelést, 10 perc múlva mehettem is érte. Elsősorban webshop, de személyesen átvehető Gödöllőn. http://www.tacticsport.hu/  Ők azok. 
    Tegnap fel is avattam, és imááááááádom. Nem mindig tudtam pontosan követni az eseményeket, de ezt betudom annak, hogy utoljára 6-8 éve volt szerencsém hozzá. Nem mertem volna fogadni, hogy lábra tudok ma állni, de egy kis vádli izomláztól eltekintve simán megy. Pedig szándékosan egy régebbi dvd-t választottam, gondoltam ott a néni még nem volt ilyen jó erőben. Tévedtem. És azt hiszem elsiklottam a nem kezdőknek való mondata fölött is. Ömlött a víz rólam, de nagyon szórakoztató volt. És amíg mostanában úgy 15 perc után elkezdtem néni az órát, hogy mikor lesz már vége, most 41-nél volt lehetőségem egyáltalán gondolkodni.
         Azért még kicsit méltatnám az Amazont. Nem tudom milyen apropópopóból, de az ún. High step nevű kütyüt nem bojkottálták, így azt megrendeltem tőlük. Először gondolkodtam, hogy nem is volt akkora hülyeség az a Norbi paródia a sörös rekesszel :-). Mi lenne, ha 2 sörös rekeszt tennénk egybe :-). Na jó, utána hozzágondoltam a gipszben hanyatt fekvést is. Úgyhogy maradt az Amazon. Mintegy 5 dollár szállítási költséget számoltak fel Amerikából. Az kb 1100 ft. Futárral. Tegnap délután rendeltem, ma  reggel 8-kor jött az értesítő, hogy küldeményem érkezett. Nem a szomszéd kerületből, Amerikából.  Csak, hogy lássátok, ez nem egy kis csomag. Vagy 40x40x40 cm. Így kell ezt csinálni. Alig várom, hogy kipróbáljam.

2011. január 9., vasárnap

Ha egy "üzlet" beindul

        
 Tudok élni, na. Bár az emberek legtöbbjének azt hiszem egészen más fogalmai vannak a kellemes, jó avagy szórakoztató életről. De én már csak ilyen vagyok. 
Hétfő: megadta magát  a konyhai csapom. Erre csak akkor derült fény, amikor szegény kutyákat gyanúsítottam,  belelépve valami langyos folyadékba. Ám feltárult a titok, a konyhaszekrényből folyik a lé. Kirámoltam, minden sarokszelep száraz, lefolyó száraz, akkor honnan a francból folyik a víz? Továbbra is csöpp, csöpp. Basszus, szarrá ázva a konyhapult, be fog szakadni. Sarokszelep elzár. A csap belseje elfáradt, mellette igen lassan folydogált a víz, ami szépen a mosogató mellett áztatta a pultot. Kezelhető probléma, szerencsére kiderült, hogy Lilla ovistársának apukája ért az ilyesmihez, mi több rendelkezik ilyen, egyébként nem kapható belsővel, így 2 csapomat is megjavította, töredék áron, mint amennyibe egy új került volna.
Kedd: éjjel Lilla végigrókázta a folyosót. Okés, az első hetet jól kezdjük.
Szerda: Lillunak nagyon fáj a feje. Basszus, 6 évesen migrénes a lányom?
Csütörtök: Zsófika (13,5 éves spániel lányom) nagyon fura. Olyan rozoga. Megnéz, megtapiz. Szuper, megint találtam egy emlődaganatot.
Péntek: Lillának semmi baja, elindulunk bevásárolni, holnap jönnek anyukámék. Azért még nem egészen gömbölyű, fáradt, nyafog. Amit nagyon kell megveszünk, tipli haza. Pihenj lányom, addig takarítok, aztán irány a kutyadoki. Brandon "fiam" is beül az autóba, nehogy kimaradjon valami jóból. Jól van, szőrös, te is jössz. Szép, szép ez az emlődaganat, de gennyes méhgyulladása is van a jószágnak. Azonnal műtenénk, ha nem lenne rossz a szíve, és nem lenne 1000 éves. De a konzervatív kezelés az esetek többségében nem működik, akkor viszont keddig már életveszélyes lehet az állapota. Oké, doki, mikor műtünk? Este 9-kor. Addig visszajön a labor, ha az rendben, műtünk. Megvan az első jóhír, labor annyira tökéletes, hogy még fiatal kutyánál sem láttak ilyet. Este 9-re vissza. Nekiáll a doki az altatásnak, addig maradok, meg egy kis borotválás stb. Hoppá, baj van doki. Asszem én most elindulnék, mert vagy elájulok, vagy képenhánylak. Hozzá tartozik, hogy előtte 10 perccel közölte velem, hogy 2 kollégája telefonált, hogy szombaton nem ügyelnek, mert rókáznak. Majd megveregette büszkén a mellét, hogy ő hozta a virnyákot, ami ledöntötte a lábáról a rendelőt. Friss levegőn kicsit jobban lettem, valahogy hazavezettem, majd mondtam azuramnak, hogy ő fog menni Zsozsiért. 11-kor hazaértek, lefektettük a kandalló elé orvosi utasításra, hogy felmelegedjen. Nagyon pityergett, így odafeküdtem mellé a kőre és simogattam vagy 2 órát. Majd megrázta magát, és egész éjjel kóválygott a házban. 500x ment neki a parabola antennájával a madárkalitkának, akik minden alkalommal összeszarták magukat, és őrült repkedésbe kezdtek. Én a kanapén próbáltam aludni, tekintettel konstans sok ingeremre. A sok ingerbe leginkább a hány-inger tartozott, és a kanapé elég közel van az ilyen esetekre alkalmas helyiséghez. Persze aludni nem tudtam, mert Zsófika pattogott a bútorok között, mint a flippergolyó, és csak a puffanásokat hallottam innen-onnan. Közben tettem több bulimiás kísérletet is, csak hogy szabaduljak a sziklától a gyomromban. Mondtam én, hogy csak félig vagyok bulímiás, ergo zabálni tudok. És továbbra is úgy gondolom, hogy a garatom és az ujjam hegye között teremtett közvetlen kontaktus élettel össze nem egyeztethető, és nem is éppen szakszerű. Semmi eredmény. Ilyen lúzer is csak én lehetek. Miután az ájulás kerülgetett, és rázott a hideg, elindultam, hogy most vagy soha. Valami meleg, nedvesen majdnem dobtam egy hátast. Ez azért még tudott volna vidámítani az amúgy is igen eseménydús napomon, ha róka által sürgetve hanyattvágom magam a nappali közepén egy kis kutyapisin. Odaértem. Nem kis szenvedés árán, siker. De még mindig mocsokul fáj. Zsófika továbbra is kommandózik. Tétován álldogál a fotel előtt, ahová szerinte fel kellene jutnia. Lehajolok, hogy feltegyem, na ezt nem kellett volna, a gravitáció azonnal segített a problémámon, miszerint a nyelőcsövem iránya megváltozott a lehajlás következtében. Futás. Na itt már csak a bassza meg jutott eszembe, ugyanis ebben a pillanatban a hasam is elkezdett görcsölni. Oké. Klóra leül, kuka kiborít a fürdőszoba közepére, majd megkezdtem nem épen rendeltetésszerű használatát. Ezt nem részletezném, de lassan kezd rossz szokásommá válni ez a manőver. Majd megjelenik a fiam az ajtóban. Mondd, hogy nem hányni jössz! Nem röhög, ez nem vicc. Ilyen is volt már. Szitu ugyanez, csak a válasz  akkor a DE volt. Nesze itt a vödör, kicsit használt :-)-mondtam én akkor.
Van valami jó is a dologban, mert ugye mindenben meg kell találni a szépséget. Fogadjunk nem tudjátok, ebben mi a büdös bánat lehet szép? Hát az, hogy akkor nem kell szemészetre és neurológiára vinnem Lillát, mert egy szép ovis vírussal lepett meg minket és nem migrénje volt. Annyi miden szépet kaphat az ember a gyerekeitől, nem? 
Szombat: na erre nem nagyon emlékszem, mert aludtam egész nap, mert iszonyúan fájt a fejem és szédültem. Azért még reggel 8-kor felhívtam anyukámékat, hogy karantén alá vontam a házat, ha jót akarnak maradjanak otthon. Csendben jegyzem meg, hogy amikor a karácsonyi hajtás miatt alig aludtam, és közöltem, hogy majd jövőre alszom, azt nem egészen így gondoltam. Legközelebb pontosabban fogalmazok. És a fogyókúra folytatására irányuló terveimet sem így képzeltem el. 1 nap alatt -1,5kg. Bence napközben alszik, alig eszik. Na, ez nagyon gáz. Előrelátóan, amikor félholtan felvettem a telefont, amikor a barátja keresett, hogy átjöhet-e vagy Bence átmegy-e, mindkettőre nemet mondtam, hátha már ő is megfertőződött a családi ebolával. Különben a karantén kifelé is él.
Vasárnap: Minden very fasza, semmi bajom. Alig 24 órát aludtam egyfolytában. Éjszaka kóvályogtam egyet, mert Zsófi az ágyam mellett hortyogva aludt el, de arra ébredtem, hogy nem hallom, úgyhogy frászt kaptam, így négykézláb a sötétben keresésére indultam, nehogy rálépjek. A nappaliban találtam rá, kedvenc kanapéján kellemesen kinyúlt testhelyzetben horkolt, mint egy vaddisznó. Okés, Zsófi is rendben lesz, ha ekkora hasi sebbel fel tudott hoppanni a kanapéra. Reggel már kezdte csóválva a konyhakommandót, és a fél karom majdnem leharapta, amikor megkapta a gyógyszereit egy kis párizsiban. Golyóálló ez a kiskutya, hihetetlen. 
Bence eszik, játszik, leckét ír, minden rendben. Megúszta.
Vasárnap este 10: kölykök ágyban. Éljen a vasárnap este. Bence kiront, és minden előzmény nélkül óriási áriát énekel a nagy fehér mikrofonba. Tényleg csak én vagyok ilyen lúzer, hogy fél éjszaka szenvedek?
Apa, rossz hír, már csak te vagy hátra, furcsa módon. Egyébként ő szokott az első lenni. Minél hamarabb túl kellene esnie rajta, mert szombaton megy világgá. 27 órás utat szar lesz végigtaccsolni.
Lehet, hogy mégis működött, hogy citrom illót párologtattam egész nap a feje mellett és nem kapta el? 
Ha ilyen az első hét, vajon milyen lesz a többi?

Előkerült a nyavalyás kis szökevény!!!!!

       Haza került Vick!!!. Csórikám az erdőben kóborolt 8 napig. Nagyon lefogyott, de alapvetően, kis fagyási sérülésektől eltekintve a talpán és a családi ékszeren, nincs komoly baja. Volt nagy sírás-rívás összeborulás (ez a minimum:-))) . Jutalmul kapott egy csinos kislányt is.
Remélhetőleg ez a kis kaland eltántorítja a további szökdöséstől. 
Köszönöm mindenkinek, aki kitette az oldalára, jelezhetitek, hogy megkerült, vagy törölhetitek is. Még egyszer köszi mindenkinek!!!


Zsófikám, köszöni már jól van, de írok majd egy hosszabb bejegyzést, mert szokás szerint ez a hét is igen kalandosra sikerült. Hiába no, tudok élni :-)))

2011. január 3., hétfő

Elveszett Vick, nagyon keressük!!!!!!

Segítsetek légyszi'! Sokatok által ismert és szeretett KHE Esztinek szeretnék segíteni. Ez a szépséges "büdös dög" Vick névre hallgató szépfiú meglógott szilveszterkor Albertirsán, és nagyon várják haza. A chip száma: 972000000881672 . Ha valaki látta, vagy van ötlete, merre keressük, kinek szóljunk, kérem jelezzen akár itt, vagy nekem privátban. Nem tudom a plakát mennyire olvasható, ezért a szöveget ki is másolom.


2010. december 31-én Albertirsán elszökött egy Vick névre hallgató,
1,5 éves, barna, kan, ivaros magyar vizsla kutya. Farka vágott, de
nem egészen rövid. Nyakában egysoros folytónyakörv volt, nehezen
leszedhető, mert viszonylag szoros. A kutya chippel van ellátva!

Kérem, aki látta vagy befogadta értesítsen az alábbi telefonszámon:

06-20-398-49-35

Segítségét előre is köszönjük
Herczeg család