Nyugi, nem valami szomorú história lesz :-).
A MAJDNEM TEMETÉS
De kezdem az elején szokásosan. Tegnap este békésen hímezgetek, közben néztük Darlingék legújabb remek kalandjait. Éppen szurkolok Lisának, hogy csavarjon le egy iszonyatos fülest annak a botsáska nyávogós Caren-nek, amikor furcsa kopogást hallunk. Majd csend. Pofon lezajlott, ahogy kell. Hiába tudja ez a nő, mi a dóga egy dühös feleségnek :-). Megint valami kopogás, kaparászás. Felugrok, keresem a zaj forrását. Persze megint én kockáztatom az életem. Ki tudja milyen szörnyeteg leselkedik rám? A zajok a spájzból jönnek. Na, megint az oroszok. Először azt gondoltam, egy cserebogár vagy hasonló megy fejjel az ajtónak, nagyot koppan, azután elhallgat. Óvatosan kinyitom az ajtót, egyszer csak huss, elteper Mr. Rágcsa a lábam alatt. Persze azonnal dobtam egy dupla hátraszaltót, irtózatos visítás kíséretében. Pedig nem is félek az egértől, csak meglepődtem. Azuram visítozik a kanapén a röhögéstől. Na megállj, mindjárt nem lesz ilyen jókedved. Majd az alábbi mondattal fordultam felé.
- Életem, nekem sajnos hímeznem kell, úgyhogy tiéd a megtisztelő feladat, hogy elteperj a Tecsoba és vegyél egy egérfogót.
Meg kell hagyni, nem volt valami lelkes, de elment. Feltehetőleg kiérdemelte a nap leghülyébb vásárlója címet, amikor beállított fent nevezett intézménybe, miszerint egértámadás érte a házat, egérfogót szeretne. Itt? Mé', hol? De most komolyan, csak egeret tartanak? Különben is mennyivel gázabb egérfogót keresni egy minden szart árulunk áruházban, mint pl. dekopír fűrészt vagy plazmaTV-t. Jó, jó értem én, hogy az egérfogón nem lehet akkorát kaszálni. 2-0 oda, mert pl. tortabúrát se tartanak. Fegyelmi.
Éjjel fél 1-kor csörög a telefonom, merthogy éjfélkor kergettem ki ezt a szegény embert a házból :-).
- Nyuszikám, ha lehet több helyen nem csinálnék hülyét magamból. Nincs egérfogó.
-De most mi lesz? A vadállat épp ki akar törni. Ez egy véregér!
Ez a kis szerencsétlen (már Micky Mouse) épp nekiállt pozdorjává rágni a küszöböt, hogy -úgy mondjam -egérutat nyerjen.
Reggel 8-kor ott toporogtam a barkácsbolt ajtajában. Persze ha tudom, hogy 6kor nyit.......Megvettem a kivégző eszközt.Otthon beizzítottam a unit-ot. Közben rohangásztam, mint az őrült, hogy összepakoljam a családot a mai esküvőre, célba lőttem az ajándékokat is stb. És reméltem, hogy a kis idétlen nem gyalogol bele a csapdába. Nesze, Pampalini.
Éppen pingáltam a búrámat a tükör előtt, mikor megjelenik a lányom, krokodil könnyeket hullatva.
- Anya, én nem akarom, hogy a kisegér meghaljon.
- Én se akarom, édesem.
Először arra gondoltam, majd korán kelünk, és azt mondjuk, hogy elkaptuk, és elengedtük a kis jószágot. De az én lelkem is kezdett elszomorodni, ahogy szinte hallottam az egérfogó csattanását.
-Tudod, mit picim? Nem bántjuk az egérkét. Veszünk olyan csapdát, ami csak elkapja, aztán elvisszük és a prérin elengedjük. Jó lesz?
-De megígéred?
- Persze.
Úgyhogy az esküvő után, ahogy voltunk pucc parádéban elmentünk egérbarát egércsapdát szerezni :-). Kicsit se néztek idiótának minket :-).
Tegnap pl. katicát gyógyítgattam. De amikor az első aranyhalam elpusztult, egy szál pucérban ültem a nappali közepén, kezemben a halacskám, és bőgtem, mint a zápor, hogy aranyos kis halacska, ne halj meg :-). Én ilyen vagyok.
AZ ESKÜVŐ
El se hiszem, hogy megéltük. Alig tizenpáréve vannak együtt a drágáim. De nagyon megható volt. Tényleg. Még nem hallottam ilyen bájos fogadalom szövegeket, pedig standard házasságkötős néni diktálta szöveg volt. A menyasszony helyes volt, de ez csak természetes :-). Illetve mindketten nagyon helyesek voltak. Különösen, amikor a menyasszony bőgve kiszólt a tömegnek, hogy most mit bőgtök? :-)). Amíg bent szedegették magukat, mi, "lányok" kint vártuk egy kiló rizzsel. De annyit tököltek odabent, hogy félő volt, a végén főtt rizzsel dobáljuk meg őket :-).
Annyira belemerültem a párnába, meg a rohanásba, hogy egészen elfelejtettem az ajándékot. Illetve a csomagolását. Mivel sok éve élnek együtt, úgy gondoltuk nem vesszük meg a 600-ik akármilyen készletet vagy elektromos biszbaszt, ezért abban egyeztünk meg, hogy halott elnökök képeit fogjuk ajándékozni. De mégis milyen snassz dolog már csak úgy borítékba tenni. De ha már úgy is zsákoltam, egy kis zsák éppen megfelel. Mondhatni pénzeszsák. És mivel már nagyon szorított az idő, mintegy 15 ' alatt kiviteleződött ez a kis apróság.
Bocsi, állati jó vihorásztam....,szegény egérke.
VálaszTörlésA sztorit azért megnéztem volna,mármint amikor a párod egérfogót kért a tescóba.
A zsákocska nagyon édes,és milyen jó kis ötlet!!
Amúgy emlékszem még,amikor a lányom zokogása miatt,gézzel kellett bekötözni a véletlenül eltaposott gilisztát,hogy kinöljön a a másik fele,és a csigáknak ágyat kellett csinálni,hogy éljen ne keljen a földön aludniuk.
Egérke egy Houdini. Nincs meg. Nem is zajong, egérkakit se találtam, és az ajtón tuti nem jött ki. Valószínű, hogy csütörtök este osont be. Most, hogy a meleg miatt nyitva van minden.
VálaszTörlés:-)). Engem is kiröhögött azuram, amikor mondtam neki, hogy egészen megnyugodtam, hogy mégsem nyírjuk ki az egérkét :-).
Nagyon jópofa ez a zsák. Az egeres sztori meg...:)))
VálaszTörlésAztán meg lehet, hogy a legnagyobb boldogságotokra előmasírozik majd egy fészakalja aprósággal (nem vicc, tegnap mesélte a barátném, hogy már a 18-ikat "tessékelte ki"). A zsákocska meg gyönyörű lett (teccetős kis szemfedél a halottaknak!)
VálaszTörlés