2010. július 19., hétfő

Boldog szülinapot Nekem!

      Az idézet a 6 éves lányomtól származik :-). Hihetetlenül várta a 6. szülinapját. Mert tudjátok, "tegnap még csak kislány voltam, mert még csak 5 éves voltam, de ma már nagy lány vagyok, mert 6 éves vagyok. Boldog szülinapot Nekem, éljek én!! :-)." Jó volt látni azt az önfeledt örömöt, amivel várta az ünnepet, számolta a napokat. És meg kell hívni a mamiékat is, és tulajdonképpen csak hétfőn leszek 6 éves, de a mamiék vasárnap érnek rá bulizni :-). És csak mondta, mondta, mondta......
Mi mást kaphatott volna, mint Barbie tortát. Nem mondom, megdolgoztatott. Megint az a k. fondant. Komolyan, valaki, aki profi. Árulja már el, mi a franc bajom van nekem ezzel? A fotókon bőven látszanak a hibák. Marha büszke voltam magamra, végre elég lágynak éreztem, szép lett a szine is, hagytam is állni 6 órát, majd kinyújtottam, még akkor is tök szép volt. Na igen ám, de most nem lehetett nyújtófára tekerni, mert középen billegett BArbie őnagysága, így kézzel kellett felemelnem, és ráborítani. Ahgy megemeltem, elkezdett nyúlni, és itt-ott szakadni. Amit persze nem bírtam eltüntetni, mert nem gyógyult nyom nélkül. Lehet, hogy túl vékonyra nyújtottam? Tippem sincs, de nem volt javítási lehetőségem, miután ráborítottam egy full krémmel bevont tortára. Hibák ide vagy oda, a család dobott egy hátast, amikor meglátta, Lilla meg 2 napig nyitogatta a hűtőajtót, és szombat este " csak elköszönök a Barbie tortámtól" mondattal ment aludni.:-) De anya, ugye a babámat nem esszük meg? :-))
A krém egy gesztenyés, főzött vajas krém volt. Nem émelyítő, nagyon finom. Recept itt. Annyit módosítottam rajta, hogy 45 dkg gesztenye pürét tettem bele. Ami ugye a fél kilóból az adó levonása és a családi belekóstolgatás után maradt netto mennyiség :-). A piskóták mennyiségét kicsit túllőttem, sebaj maradt egy kicsi mártogatni a kávé mellé :-). 2 db 5 tojásos 23 cm-es tortát sütöttem, és egy 8 tojásos piskóta tekercshez valót. Aztán kaszaboltam, szabtam, varrtam, kenegettem, kívülről is jól bevontam a krémmel, majd egy x alakot vágtam a közepébe, és a folpackba csomagolt BArbiet brutálisan belekalapáltam. Hűtő, aztán csicsázás. A hátsó szalag díszt a kényszer szülte, miután ugye a szoknyát fél méterről hajítottam rá, kimaradt egy pici rész a derekánál, amit hiába tapasztgattam, meglátszott az illesztési vonal. Plasztikai sebésznek nem megyek :-). A fehér még a cici tortából maradt, némileg betonállagú fondant volt. Gyúrkáltam én bele hősiesen a margarint, de akkor is nagyon tört, ezért lett a rózsa is szépséghibás kicsit. A rózsaszínt sparos bio céklalével szineztem, de hogy ne legyen pofánvágós rózsaszín, a 6 kanál folyadékból 3 víz, 3 céklalé. És én nem rajongok annyira a tiszta cukor ízéért, így megdobtam egy kis színtelen mandula aromával. Határozottan jót tett neki. Bár szívem szerint marcipánnal dolgoznék, de a tiszta marcipán árából akár már kész tortát is vehettem volna, a cukrászati meg ízben szinte nem jobb, mint ez a házi. A fondant alapokat még mindig Kiskuktánál találjátok. A fehér firkálmányok cukormázzal készültek. Eskü beszerzek egy normális díszítős zsákot. A pórnépnek csak vackot adnak. De ma már ugye ismerünk profi lelőhelyeket is. És akkor a képek.
Nem akartam összeszurkálni a művésznőt, ezért így oldottam meg a gyertya kérdést.
Ugye, ugye itt már látszanak a hibák.
A kényszerszalag, és az ökörh......cukormázas díszítés.
Naná, hogy teljesen szemből nem csináltam képet.
Anya, és teljesül a kívánságom?
Nem látom át, miért fordította meg a képet. NA mindegy. Ezt a dobozt anyukám készítette Bencének. Nagy dekupázs mágus :-).
És a bele.
Persze Lilla is kapott.
Volt itt nagy happy end, heje huja vidámság, mi kell még? Jó buli volt, szó se róla. Hogy a felnőtt családi pasi népesség is örüljön, anya főzött bográcsban egy jó kis vadpörkőtöt'. Ja igen. És apukám kavarta. Ez ugye fontos, és nemes feladat. Mert az ízesítés, egy dolog. De ahogy ő kavar, úgy nem kavar senki :-). Szerintem sosem főzött, de mindig fakanállal kezében szerepel a családi fotókon. Sajnálatosan most nem készült ilyen kép :-). És azt sem találom, amin anyukám szülinapi tortája volt. Egy hófehér fondantos fehér rózsákkal és levelekkel. Pedig nagyon elegáncsos volt. És az apukám is kapott egy tortát még áprilisban, de az semmi faxni, csak nagyon finom volt. Rose -s epertorta. Nyoma sem maradt pár perc alatt :-)

8 megjegyzés:

  1. Csatlakozom az előttem szólóhoz :))) Hibák ide vagy oda, a torta csudaklassz lett, isten éltessen a 6 éves nagylányodat!!!!
    A dobozok is nagyon szépek!

    VálaszTörlés
  2. Isten éltesse a nagylányodat!!! És csak tátom a számat!!!!!! Mire vagy képes????OHHHHH!
    1. Eszembe sem jutott volna egy ILYEN torta.
    2. Igy megcsinálni??!!!:-)))
    Nagyon szép, ötletes, szuper (elfogytak a jelzők...:-((() Emelem a kalapom!!

    VálaszTörlés
  3. Khmm, khmmm, én tegnapelőtt voltam - jaj, le sem merem írni, 43 - én is kapok ilyen tortát? Tényleg elfogadnálak az Anyukámnak:o)))
    Viccet félretéve, nagyon klassz lett a torta, apró hiba ide vagy oda, ha nem hívod fel a figyelmet, senki nem veszi észre, az direkt lett olyan, és kész!!! Isten éltesse az ifjú Hölgyet, na és persze a Szüleit is, mert Őnélkülük ez a torta sem született volna meg:o)

    VálaszTörlés
  4. Isten éltesse a nagylány banyát! Fantasztikusan jó lett a torta! Csak ámulok és bámulok, hogy miket művelsz Te is torta készítés címén!

    VálaszTörlés
  5. Köszönjük a dicshimnuszokat :-). Az a nagy helyzet, hogy nem az én ötletem. Én csak ügyesen megtaláltam, és a saját ízlésemre formáltam. Azért legközelebb némi módosítás elfér.A család nézőpontja szerint, a sütiben a krém legyen émelyítő gazdagsággal, a tészta pedig csak jelzés értékű. Úgyhogy sokkal több krém, bár bazi sokat kentem el, és a borítás alatt is volt jócskán. Illetve inkább sütök több vékonyabb tésztát. Mondjuk mint az Eszterházy-t. Vagy sok vékonyabb tepsiset és kivagdosom. Nekem ez a lapokra vagdalás nem az erősségem. Akár 3-ba is vághattam volna, de mi van, ha nem tom.
    Gyöngyi: más formájút is tudok ám ;-). Kár, hogy Ken nem hord ekkora szoknyát. Egy transzvesztita Ken? :-)

    Katám: majd Móni nénivel még konzumálok úgy művészileg, mint szakmailag fondant ügyben :-).
    Amúgy pár éve még én se gondoltam, hogy ilyenekbe belevágok. Bár azt mindig tudtam, hogy a díszítés jobban leköt, mint maga a sütés :-)

    VálaszTörlés
  6. ó te jó ég! Ez milyen durvaságos egy torta! Menj már a hibák felsorolásával!!! :D Nagyon szuper lett! Grat!

    VálaszTörlés
  7. Nöné: Gondótam, Te beste némber :-).

    Köszi, Ami: há' de ha van benne:-). Na jó, azért büszke voltam ám rá, és nézegettem. A család befogta a szemét, mikor felvágtam. Apukám javasolta, hogy balzsamozzuk be, mint Lenint :-)

    VálaszTörlés

Köszönöm, ha megtisztelsz a véleményeddel:-).