2015. június 15., hétfő

Batman return

Nem tűntem el, csak kicsit húzós volt ez a pár hét. Mindkét gyerek fél lábbal innen, másik féllel túl van. Így nagyjából a ballagásszervezésé, szülői értekezleteké és a sütésé volt a főszerep. És ha még a kutyagyereket is beleveszem, ő is befejezte az alapfokú sulit és kezdi a közepet. Még egy kis rocky gála, meg fellépés, barátnős szülinap is beficcent. Mintegy ezek megkoronázásaként volt egy retrográd Merkúr (barátaim szerint retardált elkúr) bolygóállásunk is, ami nem különösebben kedvez a szerveznivalóknak. Ami lehet elveszik, elkeveredik, elromlik, félreértődik, elfelejtődik. Szokás szerint engem jól megnyomott. Olyannyira, hogy jelentkeztem egy tanfolyamra, aminek elfelejtettem befizetni a díját. Vagyis ez így, ebben a formában nem igaz, azt is elfelejtettem, hogy jelentkeztem a tanfolyamra. A hab a tortán az volt, amikor felkenődtem az  asztrosuli ajtajára egyik vasárnap, mert rosszul írtam be az időpontot a naptárba. Tekintve, hogy minden ősszel előre beírom az egész évet, feltételezem, hogy az előző retrográd Merkúr-nál sikerült rosszul rögzítenem, mert éppen akkor is volt egy. Sorolhatnám a mindenféle bakikat, de egy hét is kevés lenne hozzá.
Azért is hallgattam, - és még fogok is kicsit - mert titkos ajándékok készültek(nek). Az elsőt már mutathatom.

Bence osztályfőnökének, búcsúajándéka (értsd: viszonylag ép elmével elviselte a gyereket 4 évig J) egy kötött kendő, azaz családi nevén Batman. Kigombostűzve az ágy közepére, tényleg olyan J.  Ani néni nem kimondottan az az ékszeres típus, viszont hűvös mindig lesz, gondoltam. Ráuszítottam a srácot, hogy derítse ki a kedvenc színét. Őszi színek volt a titkos info. 


Az elképzelés és a valóság mindig más, de abból „főzünk”, amink van. Kaja alapanyagért nem vagyok hajlandó kilépni a kerületből se, de fonalért, gyöngyért, képes vagyok elzarándokolni egy szomszédos országba is, akár gyalog, mezítláb. Végül egy Alize Diva Batik fonalban találtam meg nagyjából az elképzelésemet.

Oké, akkor már csak minta kell. Ani néni nem az a csipkés típus. Egyértelmű volt, hogy valami sportosabb megoldást kell keresnem. Először egy sajátos formájú sálat néztem ki, de sajnos ez a fonal nem igazán adta ki a mintát. Ekkor ugrott be Kutas Keresztes Ági Gingerbread kendője, ami régóta szívem csücske. A színátmenetes fonalakhoz nem könnyű mintát találni, de a csavarás többnyire mutatós belőle. 



A végeredmény felülmúlta az elképzeléseimet, szerintem nagyon szép lett. Elég munkás darab, lassan is haladtam az időhiány miatt, de nagyon szerettem. Ági mintái hihetetlenül egyszerűek, logikusak, jól érthetőek. Bár minden  leírás ilyen lenne! Divát blokkolni nem egyszerű mutatvány, ugyanis a sima, nedves kifeszítést nem tartja meg. Őt le kell hengerelni, azaz vasalni. 


Attól tartottam, hogy a vasaló kilapítja a szép, domború csavarásaimat. Végül Viki adta az ötletet, hogy gőzöljem át, de ne érjen hozzá a vasaló. Ez bevált. Így lett őszi is, sportos is, könnyű is. Télen melegít, de egy nyári estén is bele lehet burkolózni a hűvös, mikroszálas fonal miatt.

8 megjegyzés:

  1. Csodaszép ez a kendő, én is szívesen hordanám! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Lehet egyszer nekem is lesz.

      Törlés
  2. Szépséges lett és méretes - kellemes lesz viselni

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, nagyon remélem, hogy szeretni fogja.

      Törlés
  3. A kendő gyönyörű, a színei, a mintája is.......A tanárnő minden bizonnyal megérdemli ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Igen, nagyon megérdemli :-)

      Törlés

Köszönöm, ha megtisztelsz a véleményeddel:-).