Akkor írj blogot, amikor jól esik…

Egy kis melegséget hoztam ebben a rusnya időben. 

Lassan tényleg jó barátom lesz az a német orvos, Alzheimer. 

Ugyanis ezt a topot hónapokkal ezelőtt tesztkötöttem, de fene tudja miért, nem mutattam meg.  Szintén a nyári Gombolyag magazinban jelent meg a minta.

A fonal Lana Gatto Baby Cotton. Már ömlengtem róla egy korábbi bejegyzésben. Élénk színek, puha pamut. 

A minta ismét Nemesné Emri Szilvia munkája, a tőle már megszokott profizmussal. 

Külön öröm, hogy nem kellett varrni. Minden egyben készül. 

Gyors életjel pár szóban

Hú, de régen írtam. Ez nem azért van, mert nem alkottam semmit, hanem épp, mert folyamatosan alkotok. Vagy állatorvosnál, vagy kutyaiskolában vagyok. Szóval alkotás. A hőmérséklet takaróm is pihen egy hónapja, a pufi virágos meg még régebb óta, alig várom, hogy pótoljam őket. Egy nagy, titkos projektben vagyok, meg több kis titkosban. Csak izgatásképpen mutatok valamit. A következő Gombolyag Magazinhoz tesztelek éppen két nyári felsőt. Részleteket sajnos csak a megjelenés után mondhatok, addig is legyen elég annyi, hogy ha a titkos, határidős projektjeim mellé bevállaltam még két rövid határidejű tesztet+már nagyon sajnálom, hogy a harmadikat nem, akkor ez egy igen jó újság lesz. Természetesen a fotón sem az a minta van :-). Két új fonalat is kipróbáltam, az egyik egy új pamut, ami a Lana Gatto olasz gyár Baby Cotton névre hallgató fonala. 

Csodaszép színekben, nagyon szép kötésképpel és pont annyira vékony, amilyet szeretek. 3-3,5-es tűvel kötöttem a tesztet. A másik, szintén a Lana Gatto-tól, a Sugar ami cukornádból készült legjobb tudomásom szerint, vagy valami ilyesmi. 

Ez egy nagyon szép fényes, jó esésű fonal, érzetre talán a bambuszhoz hasonlítanám, nyúlik is picit, de sokkal szebb a fénye, mint a bambusznak. Olyan hűs, selymes hatású. 4-es tűvel kötöttem. Nagyon jó vele dolgozni, bár nem kicsit csúszik. A színei a Baby Cotton-hoz hasonlítanak, gyönyörű, élénk színekben is elérhető. 

Kék és citromsárga

Ígértem, hogy jönnek még titkosak.

Lilla ötödikes lesz, elköszön az alsós tanító néniktől. Mariann néni nem volt kérdés. Szinte biztos voltam benne, hogy türkiz. 

És abban is biztos voltam, hogy még egy Kutas-Keresztes Ági kendő lesz, mégpedig az Amaryllis. Engem sokkal inkább fuksziára emlékeztet ez a minta. 

Magamnak már kötöttem egyet más színben és nagyon szeretem hordani is készíteni is. A fonalat már korábban kigondoltam. Fibra Natura Cotton True Sport típusú vékony pamutot választottam, elsősorban a színe miatt. Nagyon finom, puha fonal, a blokkolást jól tartja. Azért biztos, ami biztos, meggőzöltem. Tettem bele néhány gyöngyöt, de épp csak egy hajszálnyi csillogást akartam, így türkiz lett a gyöngy is. 

A bogyót másképp csináltam, mert nem tetszett az eredeti. Nekem a horgolótűvel készített bogyó vált be legjobban.

És itt jön a bonyodalom, mert bonyodalomnak mindig kell lennie.

Fogalmam sem volt, hogy Zsófi néni milyen színt szeret. Legtöbbször természetes anyagú és egyszerű vonalvezetésű ruhákat láttam rajta, nem túl színeseket. Lilla kiderítette, hogy sárga. Na de milyen sárga? Egy kendő azért nem pici, ezért úgy döntöttem, nem csinálok szegényből kanárit, így egy finom, átmenetes, halványabb sárgát választottam, ami illik a sötét hajához. 

Szintén tiszta pamut fonal, Lana Gatto Ninfea. Picit keményebb, mint a Fibra Natura, de még mindig kellemesen puha és szép a fénye. 3 volt összesen a bótba’, fejben eldöntöttem, hogy a Blé művésznevű kendőt fogom kötni, ami kicsit sportos, kicsit csipkés. Régi vágyam volt ez a kendő.

Szombaton elkezdtem. Már az elején sem voltam kibékülve vele. A minta nélkülöz minden logikát, legalábbis kezdetben. És még hibás is. Felmentem a tervező oldalára, hátha kiadott javítást. Nem adott ki, ellenben mindenki dicsérgette. Klassz. Ez akkor is hibás. A matek az matek. Az már csak apró nehezítés volt, hogy a fő minta ábrája olyan apró volt, hogy inkább átrajzoltam kézzel. Megvágva, nagyítva egyszerűen szétesett olvashatatlanra. Szombattól kötögettem lelkesen, hétfőn hajnali 4-ig, kedden délelőtt, majd délben úgy döntöttem, nem tetszik. A minta agyonverte a fonalat, a fonal a mintát és még púpos is a közepe és sok sok sok, úgy ahogy van. Nincs benne semmi finomság. Vesznie kell. Oké, van 2 napom. És Áginak meg még egy mintája ebben az e-bookban, ami éppen megfelel mindenféle kritériumnak. Azért megnéztem még másik 20-at is, hátha más véleményen leszek. De nem. A LilyMagnolia könnyed, nem túl csipkés és jól áll neki az átmenetes fonal. 

Az első öltéseknél megszűnt az a nyugtalanság, ami a Blé-nél végig bennem volt. Ez az! Nagyon szerettem kötni, bár mégsem volt annyira haladós, mint azt elsőre gondoltam. Lehet, hogy a fonal sem lesz elég….és a Gombolydában sincs. Ha lenne, se lenne időm bemenni érte. Csütörtök dél van, este át kell adni, és még mindig hátravan 15 nagyon hosszú sor. M-es méretet kötöttem, de az S-es csipkével, így elég lett a fonal is. Úgy látszik a Gondviselés intézte így, mert bevallom jobban tetszik, mint szélesebb szegéllyel, amivel valószínűleg kötöttem volna, ha több fonalam van. 3 gombócot majdnem teljesen megevett.

1,5 óra múlva oda kell adnom és most esett le a tűről. A pamut frissen kötve kócos. Muszáj átöblíteni, blokkolni. Gyors áztatás, kapott egy centrifugát mosózsákban, kicipeltem az ágytakarókat a teraszra az asztalra, rátűztem, hogy a friss levegőn gyorsabban száradjon. 

Közben vasalgattam, de csak óvatosan, ne lapítsam szét a mintát. Oké, hajszárító. Végül felváltva, hárman szárítottuk, közben rohangásztam a gyerekek között, hogy mit vegyenek fel, hajfonás stb. Oké, apa vidd el őket, majd utánuk viszem az ajándékot. De kész lett. Frissen mosva, blokkolva, mindkét kendő időben odaért. Hú!