Ő volt a másik esküvős projektem. Anyukámnak szerettem volna
valami elegánsat készíteni. Megnéztem a ruháját, ahhoz választottam követ. De
nálam soha, semmi nem megy simán. Úgy látszik, ezek az apróságok kellenek a
lelkem fejlődéséhez J.
Sötétkék-fehér gyönyörűséges ruha, fehér kis kabát. Némi
keresgélés után, az egyik kedvencem mellett döntöttem. Nem volt kérdés, hogy ha
sötétkék, akkor lapis lazuli. 2 árnyalatom volt, az egyik tökéletesen passzolt
a ruhához. Hónom alá csaptam a követ, gyöngyös bolt, apróság válogatás. Bakker
kék a kezem. Még jó, hogy nem kezdtem el levagdosni, mint a cigány a viccben.
Oké, akkor sajnos ez a beszerzési forrás kuka. Mert ez egy színezett kő. Ami
önmagában nem baj, mert az alap, amit színeznek is ásvány, de nem lett volna
baj, ha ezt feltünteti a leírás. Így csak olyan darabokhoz használhatom fel,
ahol nem ér bőrfelülethez, vagy csak korlátozottan.
Újratervezés. Ha ez a lánc rálóg a ruhára és kékre festi,
amellett, hogy anyukám agyvérzést kap, nekem is óriási blama. Azt találtam ki,
hogy a lánc részre akkor Swarovski kristálytekla kerül. Aha, de abból
égen-földön nem volt több 19 db-nál. Úgyhogy a virágok közepére tettem néhány
lazuritot. A leírás nagyon jó, követhető. Barta Melinda mintája. Nagyon szerettem
fűzni. Teljesen biztos, hogy készül belőle még, mert nekem is kell egy J. Nagyon mutatós felvéve. Záródásnak, ami rejtett
és a virágok alatt van, az egyszerűség kedvéért egy nagyon erős mágneskapcsot
tettem.
Ez az egy szál hajnali
fotóm van, de a legközelebbi anyalátogatáskor lehet csinálok még. Ez a kis béna a fűzőalátéten készült és rosszul is helyeztem el. Nem így
kell hordani, hanem asszimetrikusan. Anya nagyon édes volt, amikor megkapta. Annyira
tetszett neki. „Ezt tényleg nekem csináltad? A kolléganőm dobni fog egy hátast,
ha meglátja. A többi is úgy tetszett neki J.” Ezért
az örömért megérte éjszakázni.
