2015. szeptember 14., hétfő

A Nagy Fehér elment…

Nem, nem és nem. Nem írhatok erről. Arról kellene írnom, hogy milyen volt a suli Bellával, ehelyett arról fogok, hogy az én Gyöngyvirágom, a legcsodálatosabb fehér corso a világon, ma elment. Ürességet hagyott, tehetetlen dühöt és könnyeket.

Édes, Csillagom!
Ezt egyszerűen nem hiszem el. A kutyák végelgyengülésben halnak meg, és nem 5 évesen. Nincs igazság, hogy menned kellett. Nincs igazság, amiért ilyen hirtelen. Fel sem készülhettem rá. Ha beviszem a rendelőbe a kutyámat, mert bágyadt, nem mondhatjátok nekem, hogy döntenem kell. Nem hozhatok ilyen döntést. Hogy mondhatnám neked, hogy elengedlek? Hiszen azzal jöttünk be, hogy bágyadt vagy. Gondoltam, csak a szokásos évi életmentő ileus műtét, pikk-pakk túlleszünk rajta. Mert te harcos vagy. Mert ha neked azt mondják, 50%, hogy túléled a műtétet, akkor azt nyugodtan vehetjük száznak. Ha azt mondják, ilyet egy életben egyszer lehet túlélni, akkor te azért is simán túlélsz még egyet. Folyamatosan azt éreztem, el akarnak venni tőlem az égiek, de sosem adtam fel. 



Mindig harcoltunk. Együtt. Érted. Értem. Mindig vigyáztál rám. Akkor is, amikor egyedül voltam. Akkor is, amikor futni mentem, te kirángattad az utánam ólálkodó palit a bokorból, és vonszoltál haza, hogy biztonságban legyek. Melletted nyugodtan aludhattam. Tudtam, hogy nem eshet bajom. És igen, tudom ám, hogy azért voltál folyton a nyomomban, hogy vigyázz rám, nehogy elvigyenek a rókák. Jó munkát végeztél Gyöngyvirágom, sosem vittek el. Mert szerelem volt a miénk első látásra. Mert tudtam, hogy haza akarlak vinni. Mert kell nekem egy corso. Egy fehér corso, ami nincs is. És nem érdekelt, hogy csúnyán áll a lábad. Nem érdekelt, hogy kajla a mozgásod. Nem érdekelt, hogy megetted 600 pár cipőmet+ a fél házat. Akkor is imádtalak minden percben. 


Miattad lettem a corsok bolondja. Miattad lettem valódi kutyabolond. Te voltál az első hatalmas kutyám, amilyenre mindig is vágytam. És most azt mondják döntenem kell, mert szenvedsz. De én erre még nem állok készen. Nem érdekel az UH, a vizsgálatok, nem és nem. Hazajössz velem. A saját szememmel kell látnom, hogy nincs más lehetőség. És minden orvosi tanács ellenére hazahoztalak. Időre volt szükségem, Bogaram. Ugye megérted? Megágyaztam a padlón, hogy összebújhassunk. Hogy egész éjjel simogassalak. És imádkoztam, hogy felébredjek egy olyan életben, ahol egészséges vagy. Aztán imádkoztam, hogy éld meg a reggelt és ne legyél olyan rosszul, ahogyan jósolták. És te szót fogadtál, mint mindig. Békésen szundikáltál a karjaimban. De a föntiek ezúttal erősebbek voltak nálunk. Mindig elfogadtam, amit rám mértek. Mindig elfogadtam, hogy az én fejlődésemet szolgálja. De ez miért kellett? Ez kinek jó? Miért jó ez nekem? Miért kellett azt hallanom, hogy nincs segítség? Miért kellett döntenem?



Reggel megittuk az utolsó közös kávénkat…és elengedtelek. De a kétség örökre velem marad. Ahogyan te is, gyönyörű, nagy, fehér, „fiam”.



Jó utat, Bársonyfülűm! Minden este várni foglak, hogy az ölembe feküdj és megsimogassam a nagy buci fejedet. Ugye eljössz? Keresd meg Zsófikát!
Puszi,

Anya


14 megjegyzés:

  1. Egyszerűen nem találok szavakat! Nyugodj békében szépséges hófehér boci! :-(

    VálaszTörlés
  2. :-(
    Jaj, Betti!
    Annyira sajnálom!
    Kitartás! :-(

    VálaszTörlés
  3. Zsófi után most ő...
    Bozrasztó ez, átérzem. Sok erőt kívánok neked és az egész családnak.
    Ölellek❤️

    VálaszTörlés
  4. Együtt sírok veled, átérzem a fájdalmadat! 😢😢😢

    VálaszTörlés
  5. Együtt sírok veled, átérzem a fájdalmadat! 😢😢😢

    VálaszTörlés
  6. Sírok, pedig nagyon is tudjuk mi kutyások, hogy egyszer csak a sok öröm után jönni fog a bánat... nagyon sok boldog óra után.... egyszer... s csak tolnánk magunk előtt az időt, amíg van hatalmunk felette. :(

    VálaszTörlés
  7. Kutyarajongó zugolvasódként nagyon-nagyon sajnálom!
    Édes Brandon, nagy szerencse, hogy veled élhette az életét! A jóból keveset adtak az égiek a szaporító és a sintértelep után, de biztos, hogy minden nap aranyat ért! (Húsvétkor vesztettem el a több mint 13 évesen örökbefogadott tündér kutyámat, ennek a jegyében éltünk.) Együtt érzek Veletek gyászotokban.
    Brigi

    VálaszTörlés
  8. Lengyelné Frajna Edit2015. szeptember 15. 8:01

    Sajnos én is át tudom érezni ezt a fájdalmat, és ráadásul a tünetek majdnem ugyan azok voltak, mint a mi kutyánknál. Kiderült hogy súlyos szívbeteg, műteni nem lehet mert az altatást nem élné túl, a szívburok megtelve folyadékkal, de sikerült leszívatni a folyadékot! Egy héten kétszer vittük, volt hogy 6 deci, volt 8 deci és volt amikor közel másfél liternyi folyadékot szívtak le belőle, nem tudták hogy mi lehet az oka a szivárgásnak, végül nagyon erős szteroidot adtak neki, és ettől nem telt tovább. Viszont egy rahedli gyógyszert kellet szednie és megmondták max. fél vagy egy évet élhet így mert a szíve nagyon gyenge! Úgy is lett! De legalább még egy évet itt volt velünk, még ha tudtuk is hogy eljön ez az idő! Így 6 évesen kellett elengedni őt :( Tiszta szívemből sajnálom a Te kutyusodat is, gyönyörű szép volt!
    Üdv.: Edit

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Edit, sajnos itt nem volt ilyen lehetőség. Egy folyamatosan vérző daganat lett a szívében. az állandó mozgás miatt nem tudott bealvadni, műteni nem lehet, de még annyira sem lehetett hozzányúlni, hogy szövetmintát vegyenek. Folyamatosan megtelt vérrel a szívburok. Este leszívták, reggelre már nem tudott lábraállni. Így nem tudott volna szenvedés nélkül élni egyetlen napot sem. Nem kockáztathattam, hogy ha gyedül hagyom, egyedül, szenvedéssel kell meghalnia. A dokik így is aggódtak, hogy éjjel rohamot kap és megfullad. Rövid időt adtak nekünk, rövid búcsúval. Amilyen hirtelen pottyant az életembe, olyan hirtelen is ment el. De imádtuk egymást 4,5 évig és minden könnyet megér. Most nagyon fáj. Mert ő családtag és az is marad mindig.

      Törlés
  9. Drága csillag ragyogj odafent! Gyönyörűséges fehér póni, corsok különlegessége. Szűkmarkú volt a sors, pedig nagy harcos voltál, sok csatát nyertél s reméltünk most is bíztunk a csodában, hogy legyőzöd a lehetetlent. Veszettünk. Neked már jó odafent, az örök vadászmezőn futkoshatsz boldogan, ott már semmi nem fáj. Őrizlek itt legbelül sok emléket hagytál, ami mindörökké él, s vele együtt Te is drága Róma baby, kicsi ördögpalántám. Jó utat Drága sosem feledünk.

    VálaszTörlés
  10. Nagyon sajnálom... tudom milyen megélni...

    VálaszTörlés

Köszönöm, ha megtisztelsz a véleményeddel:-).