Sulis Sheldi

Az van, hogy voltam aziskolába'. Eddig is jártam a Tomi bácsihoz patkányozni, de most valami alap engedetlenségire járok. Ide. Heti 5 suli. Szerdán kétszer. Baszki. Első nap a kiskutyás csoportba kerültem, mert van egy 
ööö impulzív német juhász, (szerintem csak túl nagy az arca), akinek helyre kellett rakni a fejét. Amikor kiabáltak, mindig azt hittem velem veszekednek és totál para volt. Na most akkor nézzük a hivatalos sajtóközleményt: miszerint Balu, a yorki fél a nagy kutyáktól, én meg pont egy nagy kutya vagyok és terápiáztam.

Második nap amúgy már a nagyokkal voltam. Kinéztem egy jószagú vizsla csajt, a Rozit és őt abuzáltam egész idő alatt. Persze a szemem sarkából mindig néztem, nehogy azanyu lelépjen. A végén megpróbálta. Szaladt valami sátorhoz. Hivatalosan oda be kell bújni, miközben hívja a kutyát, akit a pálya másik végén fognak. 

Na engem már a felénél el kellett engedjenek, mert sokkot kaptam. 2 méteres szabály, ugyebár. Anyukáááám, jövök már! Érdemes megtekinteni ezen a képen a nyuszifüleimet :-).

Amúgy tök ügyes vagyok. 

Ezt a játékot pl. tökre megnyertük. 

Ma jött hozzánk látogatóba a Hilda. Anya megkérdezte tőle, hogy leülsz? Mondom persze, és leültem. Mer’ ezt tanultam a suliba’.

Azért itt kiütköznek a dogos gének. Sokkal okosabb vagyok, mint amilyennek itt látszom :-). 
A király fotókat a Rákoscsabai Kutyasuli csapata lőtte, az elsőt meg Balu papája. Köszönjük nekik!