2016. május 2., hétfő

Kérlek, rajzolj nekem egy bárányt!

Jöhet a titkos projektek egy része. Na nem mindent egyszerre! Különben megint hónapokig nem lesz miről írnom.


Szóval bárány. Kedvenc és egyetlen unokahugimról már többször meséltem. Báránymániás a lelkem, így kis csúszással, de muszáj volt alkotnom egy bárányt. 

Na jó, még egy édes sztori. Tesóméknál voltunk, hegyekben áll a játék, ahogy az egy kisgyerekes házban lenni szokott. Hülye felnőtteknek mindent meg kell nyomkodni. Ez mi? Ez? Egy nógrádi tablet. Nógrádi? Aha, nyomd meg. Megnyomjuk a bárányos gombot, mire aszongya', bóróny. Vagy ilyesmit. Következő, oroszlón. Vinnyogtunk a röhögéstől, és persze beépült a családi köztudatba a bóróny, mint szakkifejezés. És most vissza a bórónyhoz :-).


Ő Lupo, Lalylala mintája. Nagyon kedves kis figurái vannak. Egy nyuszi volt még versenyben, de győzött a bari. Alize Cotton Gold-ból készült, mert jó puha, de bírja a gyűrődést. Amigurumit horgolni nem túl nehéz, de….
Viszonylag gyorsan elkészült a teste, a feje, még a sapija is. A karjai viszont. Először is,  a nagyszombat estét a balesetiben töltöttem. Semmi aggodalom, bagatell probléma, nem is akartam odamenni, de azember elráncigált. Na jó, vonyítottam, úgy fájt a lábam, ez lehet, hogy az idegeire húzódott. Szóval, olyan Isten nincs, hogy én valahol órákat várjak tétlenül, úgyhogy könyv, vagy valami mahináció jön velem. Ezúttal a bari karja, hisz nincs vesztegetnivaló időm. Amíg vártam, szépen el is készült. Majd rájöttem, hogy elrontottam. 2x. Lebont, meghorgol újra. Később meghorgol a másik karja. Bakker, ez sokkal kisebb lett. Oké, valószínűleg szorosabba horgoltam, mint az előzőt. A kisebb úgyis jobban tetszett, mert az előző kicsit hosszúnak tűnt. Első lebont. Immár vagy harmadszor. Meghorgol újra, jó szorosan. Most meg ez lett kisebb. Tudod, mit bari? Elmész te a…. Némi fizikai behatást eszközöltem rajta, megráncigáltam, meghúzogattam, így már majdnem egyforma. 


Aztán úgy döntöttem, hogy a természet sem gyárt tökéleteset. Oké, tudom, hogy olyan bárányt sem gyárt, aminek levehető a sapkája a füleivel együtt, de pszt. 


Szóval ő Lupo, a bárány. Igazi gyerekkézbe illő, ölelgetnivaló barika. A család néhány tagja már bejelentette, hogy kell neki egy bárány. Nem, nem csak a lányom, azember is. Igen, tudom, ne mondj semmit!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, ha megtisztelsz a véleményeddel:-).