2009. december 11., péntek

Döbbenet

       Az imént kaptam egy hírlevelet, amiben egy félelmetes adatot találtam. Sajnos szerzői jogvédelem miatt nem másolhatom be a teljes levelet, pedig szívesen megtenném. Szinte ez az egyetlen hírlevél, amit tényleg elolvasok.
A kérdés a következő, " Te mennyi pénzt szórtál ki az ablakon idén?". A téma  a gyógyszerfogyasztás. Csak remélem, hogy Ági nem fog fenékbe rúgni, ha a statisztikai adatait bemásolom, és talán némileg enyhíti a bűnömet, ha ajánlom a hírleveleit, és mindent, amit ő képvisel. Egyébként a hírlevelei mindig valami érdemi információval bírnak, amikből érdemes tanulni.
Tehát az adatok.
"Vajon mi az, amire egy átlag magyar háztartás havi szinten 12 000 Ft-ot szór ki az ablakon?
Egy érdekes kutatás megdöbbentő adataival szembesültem a minap.
A tavalyi évben Magyarország lakossága összesen 523,5 milliárd (!) forintot költött gyógyszerekre. Ez 318 millió 391 ezer doboz gyógyszer ára!
(A kutatást a Szinapszis Kft. végezte a webBeteg nevű portál megbízásából)
Te jóságos ég!!! Nézzünk néhány összehasonlítást - az érdekesség kedvéért:
  • a GYED-en lévő kismamák egy évben mindössze 90 milliárd forintot kapnak :-( ...
  • a 4-es metró teljes költségvetése 517 milliárd forint!
  • a gyógyszerfogyasztásra költött pénzből 450 km autópálya szakaszt lehetne megépíteni
  • a rendőrség éves költségvetése - amiből meg kéne védeniük Téged meg engem, no és a "rendet" - 190 milliárd forint
  • környezetvédelemre és vízügyre - ugyan uniós források nélkül számolva - bakfittynyi összeget, 49 milliárdot szánunk (hááát, néhol meg is látszik)
  • az oktatásra, szőröstül-bőröstül, az összes szintet beleértve, 640 milliárd jut
Mi következik mindebből? Nagyon sok minden, de ami biztos, az a következő:
  • a nemzet beteg. Honfitársaink jelentős hányada gyógyszerfüggő - esetleg anélkül, hogy ennek tudatában lenne! És azt hiszi, hogy holmi bogyók bekapkodásától majd meggyógyul...
  • a gyógyszeripar keres. NAGYON sokat. Ha ebben a válságos időszakban netán vállalkozni szottyanna kedved, a gyógyszeripar-és kereskedelem biztos szegmensnek tűnhet ...
  • Mens sana in corpore sano. Ép testben ép lélek - ezt az ókori görögök nagyon tudták és gyakorolták is. Mi meg mára valahogy elfeledtük ... Beteg testben, megnyomorított lélekkel éldegélünk ... Lusták vagyunk, fáradtak, nincs időnk stb. stb.
    Könyörgöm, meddig zsigereled még ki Magad, vagy hagyod, hogy ezt más tegye Veled? Nehogy elhidd, hogy nincs választásod!!!
  • még mindig azt hisszük, hogy könnyebb valamit helyrehozni, mint megőrizni ... Túrót (hisz akkor már tönkrement 1x)!
Most fordítsuk le ezt az egészet "kicsibe"!
2003-hoz képest 43,6%-kal nőtt a gyógyszerekre fordított összeg névértéken.

2008-ban egy átlag magyar háztartás havonta 12 000 Ft-ot költött gyógyszerekre.
Mennyi is ez 1 évben?
144 000 Ft. Normális ez???"


Hangsúlyozom, a teljes idézőjeles  rész Ági irománya és tulajdona. De úgy gondoltam ez egy fontos információ lehet. Jön a január és a fogadalmak, hátha az is belefér, hogy kicsit önmagunkkal is törődünk. Mert ahogyan az elhíresült mondás tartja: "Vigyáznod kell magadra, mert belőled csak egy van. A többiek sokan vannak. " És ha te nem teszed, más nem fogja.
Egyébként az én előrehozott januári fogadalmam, -ez is FlyLadys- a napi 15 perc mozgás. Többek között a Pilates. Persze tudom, ez nem sok, és tervezem emelni is az adagot, de kezdjük inkább kicsiben. Talán kevésbé megy el a kedvünk tőle, ha másnap még bírunk járni :-)

10 megjegyzés:

  1. Én is kaptam egy döbbenetes levelet, gondolkodtam is, hogy feltegyem-e blogomra? Abban az áll, hogy nagy tiltakozások ellenére is bevezették a BNO -kódot, ami nyilvános, és így az egész világ tisztában van vele, hogy a magyarok milyen betegségekben szenvednek. és így tovább... Ha gondolod, átküldöm neked e-mailben, csak nem tudom az e-mail címed. Meg most el kell rohannom itthonról. Szép napot neked! Csak azért is. :)

    VálaszTörlés
  2. Véleményem szerint a magyarok jó része leginkább hypochondriában, önutálatban, lustaságban és depresszióban szenved :-).
    Bár engem nem zavar, ha megtudják, milyen kórságaink vannak. A többiek is mutassák meg, hogy nekik bibíííí szintén van ilyen :-). Egyébként gyanítom, hogy a jóléti társadalmak -amikbe mi is számítunk, csak jólét nélkül- hasonló gondokkal küzdenek. Csak nálunk olyan divatos betegségekről panaszkodni. Néha az az ember érzése, hogy nincs egyetlen egészésges ember ebben az országban. És persze most nem az aktuális takonykórokról beszélek. Kitettem a mailcímemet, ahová küldheted.

    VálaszTörlés
  3. Azért ne általánosítsunk. Ezek szerint a te családodban, ismeretségi körödben nincs senki, aki /pl. idős ember/ tényleg kénytelen ennyit szedni? Mert nekem van több is, szívbetegek, pacemakeresek, stb., egyik se szórakozásból költi a fél nyugdíját erre.
    Fontos persze a megelőzés és kerülendő a hipochondria, bár írod a depressziót is, az viszont már elég komoly, magától biztos nem képzeli be senki.

    VálaszTörlés
  4. Kórházban dolgozom pár éve, s azt látom, az emberek minden pici apró dologgal a sürgősségre rohangálnak (kaktusztüske ment az ujjukba, fáj a derekuk már 3 hete, náthás........) végtelen lenne a felsorolás, ha folytatnám. Az orvosok már meg sem hallgatják a betegek tüdejét, szinte automatikus a mellkas rtg. Persze azt elfelejtik közölni velük, hogy az őket ért sugár káros. Majdnem minden gyerek (a fiam eddig kivétel volt) orrmelléküreg felvételre jön, ha egy kicsit is náthás, és köhög. Már az én generációm (a 70-es évek elején születettek) nagyrésze a röntgent járja, mert ez fáj, az fáj, amaz fáj. Eltunyultunk, és álomvilágban járunk. Kivéve a kevés kivételt! A média sugallatára rengetegen elhiszik, hogy az öregedést ki lehet védeni, ki lehet tolni. Nem lehet. El kell fogadni, hogy ez van! Nem tudunk megöregedni sem normálisan! Hány olyan idős embert találtok a környezetetekben, akit úgy lehetne jellemzni: betelt az élettel?! Pedig vannak. És ők is öregednek. Fáj nekik is itt, és ott! S mégis megelégedettek! Mert el tudták fogadni ezt az állapotukat is!
    Arról már inkább nem is beszélek, amikor hanyagság, tunyaság miatt kerül valaki bele ebbe a körbe, hogy mindig van valami baja. Nekem is, és biztosan nektek is vannak olyan kolléganőtök, ismerősötök, rokonotok, akiknek mindig van valami bajuk, és folyton gyógyszert szednek. Én is ismerek ilyet. Közös nevezőjük: rosszindulat, önzés, irigység, önmaguk körül forognak. S gondolom tudjátok, itt most nem azokra gondolok, akik valóban betegek!
    Érdemes elgondolkozni ezen!!!
    Katus

    Ui.: Köszi, hogy írtál erről.

    VálaszTörlés
  5. Ugye ezt te sem gondolod komolyan, hogy az 500 milliárdot az idős, beteg emberek gyógyszerfogyasztása adja ki? Legyünk már reálisak. Nem kell mindent szó szerint érteni. Különben egyetlen bejegyzést sem lehetne megírni anélkül, hogy minden szavát 70x körbeírjuk, nehogy valaki félreértse. Nem az indokolt gyógyszerfogyasztásról beszélünk. Nekem is van nagymamám, aki szed gyógyszert, bár szerencsére nem marokszám. És sajnálatosan nekem is életem végéig szednem kell egy gyógyszert, ha élni akarok. Arról beszélek, amikor pl. a másik nagymamám 40 orvoshoz ment el, mert nem volt elégedett azzal, amit az előző felírt, majd mind a 40 orvos által felírt összes gyógyszert,- ami egyébként hatásában ugyanaz volt, csak ki melyiket szerette-, beszedte. Vagy arról beszélek, amikor sokkal egyszerűbb Mounika showt nézni, pedig azalatt ki lehetne menni pl. kirándulni, vagy futni. Vagy pl. arról beszélek, amikor rántott húst eszünk rántott hússal, mert a "zőccség" nem kaja. Vagy pl. arról beszélek, amikor a legegyszerűbb azzal védekezni, mert valamit nem teszünk meg, hogy beteg vagyok. És nem a kémiai depresszióról beszélek. Az valóban súlyos állapot, és gyógyszert igényel. Hanem arról, amikor minden segítséget megkapsz, de semmivel sem élsz, mert lényegesen könnyebb, vagy- valamiért ezt a megoldást választod-, tocsogni az önsajnálatban ahelyett, hogy felállnál és tudatosan keresnél valamit, ami szép. Nem mondom, hogy az élet mindig happy, mert nem az. De mindig van valami, ha akarjuk, amit szépnek láthatunk. És tudom, hogy ezekből is minden mondatba bele lehet kötni, de szeretném, ha valóban azt értenéd ki belőle, amit mondtam. Mindig vannak kivételek, szomorú sorsok (most ment el egy barátom, akinek a legjobb barátja halt meg hétvégén 33 évesen infarktusban), de lássuk be, ez az összeg és ez a szám nem lehet indokolt. Sőt, tudom most morbidnak fogsz gondolni, de a kutyám is havi 5000-ért eszik gyógyszert, mert idős és beteg a szíve. És neki se mondom azt, hogy cseszd meg szimulálsz. És tudod rossz embernek említed a depressziót. Anyósom öngyilkos lett, mert depressziós volt, de még ahhoz is, hogy a gyógyszereit beszedje. Pedig hidd el, mindent megtettünk érte. Naponta ellenőriztük még azt is, hogy evett-ivott-e? De nem akart meggyógyulni. És itt a bibi. És mondhatod, hogy senki sem poénból depressziós. ( Ő nem a kémiai depressziós volt). De ha akarna gyógyulni, pl beszedné azt a gyógyszert, amire szüksége van. Az indokolt gyógyszert. És amikor pszichológushoz viszed, megemlíti, hogy állandó pánikrohamok gyötrik, és nem adja elő, hogy neki mennyi terve van és semmi baja. De nem értek egyet a sok Ritalinnal tömött gyerekkel, akikre rávágják, hogy hyperaktív. Pedig csak figyelemre vágyik. És nem értek egyet a sok agyongyógyszerezett tinivel. És képzeld, a depresszió ellen az egyik legjobb orvosság a mozgás, hiszen boldogsághormont, szerotonint termel közben a szervezet. És igen, akkor is lehet mozogni, ha 200 kiló vagy és mozdulni is alig tudsz. Csak nem maratont kell futni, hanem pl. sétálni. Vagy gyalog menni mozgólépcső helyett. Igen tudom, most jön megint a kivétel, aki ezt sem tudja. És végeláthatatlanul lehet vitatkozni, csak nem az a cél,hogy megmagyarázzuk a hibáinkat, hanem , hogy kijavítsuk őket, amiket lehet. És igen, nekem is van súlyfeleslegem. És hivatkozhatok a beteg pajzsmirigyemre. De akkor is szembe megyek vele, és mindent megteszek, még ha látszólag szélmalomharcot vívok is. De az a legnagyobb baj, ha magunkat becsapva keressük a kibúvókat, pedig tudjuk, mennyi mindent tehettünk volna, de akkor általában már késő.

    VálaszTörlés
  6. Máriának válaszoltam, csak közben Katus is írt. :-)

    VálaszTörlés
  7. Nem vitatkozni akartam, főleg nem kétségbe vonni, amit írtál. Végül is igaz ez is, Katus írása is, ilyen is van, olyan is. Tulajdonképpen az a nehéz, hogy az egyes esetek között a határokat észrevegye az ember, főleg kívülállóként.
    /pirulós smiley: még soha nem néztem Maunika-show-t/

    VálaszTörlés
  8. Nem is feltételeztem, hogy nézel :-). Csak főleg az ilyen műsorokon ( Való Világ, Big Brother stb.) nevelődött emberkék, akikről a dolog szól. Te egy alkotó ember vagy, és még itt nagyon sokan. Nekünk többet ér, az alkotás öröme, mint egy üres délután ostoba emberekkel. Nekünk minden szabad perc értékes, és kincs. És minket sokkal jobban foglalkoztat, hogy lefordítsunk mondjuk egy japán kötésmintát, mint, hogy Márgit megcsaltaja a tezsvírivel a nénikéjét :-).
    Egyébként az sem baj, ha kétségbe vonod,nem vagyok tévedhetetlen, és legalább kiderült mire gondoltam pontosan :-). Csak időnként az írásnak az a hátulütője, hogy nem lehet annyira pontosan fogalmazni, hogy ne legyen valaki számára félreérthető. Talán helyesebb úgy fogalmaznom a bejegyzést illetően, hogy az össz gyógyszerfogyasztás igen jelentős százaléka, talán a nagyobbik fele felesleges, és megelőzhető lenne egy kis odafigyeléssel.
    Egyébként még a saját apukám is beleillik a csoportba. Persze nem néz Maunikát :-), csak mindenféle hülye gyógyszert beszed, közben meg teszi, amit tesz. De már feladtam, hogy megvédjem önmagától.

    VálaszTörlés
  9. Húúúú de jó kis téma.... apósom mindenféle nyavalyától szenvedve kórházba került. Mama becsomagolta a gyógyszereit, amit minden nap szed: 14 féle. (A legnagyobb pakk volt a csomagban!) A kórház orvosa megnézte a beutalót, megnézte a már meglévő leleteket, majd 3!!!! gyógyszert bent tartott, a többit haza küldte: nem kell, nincs rá szükség! Akkor a költői kérdés: nem kéne "központilag" valahol, valakinek "összefésülnie" az egy orvostól egy betegnek kiírt havi gyógyszereket? Iszonyú költség mellett, töménytelen mennyiségű mérget esznek a kisöregek - mert azt hiszik kell nekik. A családtagok meg sok esetben rohannak kiváltani őket, mert képzettségük és merszük sincs felülbírálni az orvost. Nekem már a gyomrom is görcsbe rándul a gondolatra, hogy naponta 14 féle kemikáliát bevegyek! Brrrrrr! És a papa azóta is elvan a 3 gyógyszerrel... már csak arra leszek kiváncsi, mit fognak feliratni a lelkes körzetivel a legközelebbi szokásos "receptíró-bajnokságon"?

    VálaszTörlés
  10. Receptíró bajnokság :-). Ez tetszik. Ha nem is központilag, de pl. ha mindenkinek lenne egy pöcsétes kartonja, amit mindenhová magával kell vinnie, és legalább a főbb vonalak, vagy csak a gyógyszerek rajta lennének, már sokat segítene. Nem beszélve a gyógyszerkölcsönhatásokról, amelyek erősítik vagy gyengítik egymás hatását. Most nem megyek bele a gyógyszertanba, ha nem baj. Nagyon régen tanultam és nem szeretnék marhaságokat beszélni. És még van egy rakás mellékhatás, amiről lehet, egy új orvos nem tudja, hogy önálló tünet, vagy mellékhatás. És sajnos a papi, mami, nem fogja tudni minden orvosnak felsorolni az összes gyógyszerét. Hiszen sokan azt sem tudják, kedd van-e vagy 40 dkg?
    Vesszőparipám az antibaci. Kerülöm, mint a pestist, ha lehet. De sajnálatosan van, amikor nem lehet pl. most. Valószínűleg kifeküdt a mandulám, mert egyre gyakrabban, csak antibiotikumra reagál. Amit ugye beszedek. Meg mellé valamit, ami megpróbálja közömbösíteni az antibiotikum mellékhatásait. Már ahol tudja. Majd egy antibiotikus kúra után szinte biztos, hogy a lánydokinál kötök ki, aki szintén megpróbálja visszanyerni azokat az egyébként nagyon is szükséges bacikat, amiket az antibaci válogatás nélkül irtott.

    VálaszTörlés

Köszönöm, ha megtisztelsz a véleményeddel:-).