2009. december 14., hétfő

Megjött a Jézuska!!!! Igaz, egy nagydarab futárbácsi jelmezében :-)

    Valamiért nem tudom megfordítani a képet, de így is látszik a lényeg. Yes, yes, yes. Az úgy vót, hogy feltette a család a kérdést, mit hozzon a Jézuska? Semmit. Mert semmi sem jutott eszembe. És különben is ők is mindig ekkora bazi nagy segítséget adnak nekem, vagyis a Jézuskának, ami a szívük vágyát illeti.
Aztán nézelődtem kicsit itt is, ott is. Persze tesókámmal már előtte közöltem, hogy figyi, majd úgyis szeretnék egy pw alátéte, intézem, és majd lebizniszeljük.  Valahogy sikerült átalakítanunk ezt a dolgot úgy, hogy mindnkinek jó legyen. Nem kell cserélgetni, tuti jó, és kész. És persze látszólag csak bankjegyeket cserélünk, de mégsem. Mert ennél nagyobb örömet nem tudnának szerezni, mint ezekkel a kincsekkel. Legalábbis azt hiszem, ha a matériát tekintjük. De szerencsére úgyis az a lényeg, hogy egy napot együtt töltünk, finomakat eszünk, a dédike is ott van, jókat beszélgetünk, és jót vihogunk rajta, milyen frappánsan megoldottuk a karácsonyi ajándékozást.
Kicsit bajban vagyok, mert annyira szeretném azonnal birtokba venni őket, de még hivatalosan ugye meg se kaptam. Na ezen még agyalok egy kört. Persze tisztán látszik, hogy az alátét mellé csapódott még egy csomó minden, de legalább a teljes család válláról levettem a megajándékozásom gondját. Egy angyal vagyok :-). Mégse mondhattam azuramnak, hogy figyi vegyél nekem egy cikk-cakk ollót, tesókám, te egy alátétet ( lehet visszakérdezne, hogy milyen átmérőjű csavarhoz, és tuti nem szeretnék, e belőle mondjuk 100 db-ot ), és apa, anya, dédi, Bodri, ti meg egy marék karabínert, mágneszárat, meg vonalzót :-). De így: Nézzétek ezt a szép csomagot tőletek kaptam :-)
Hm. Jó kis ideológiát gyártottam :-)

6 megjegyzés:

  1. A lényeg a lényeg, ugye? A többi nem számít.... Én nem merem mondani már, hogy fonalaknak örülnék a legjobban, mert már így is sóhajtozva néz rám a családom. Meg nem fosztanám meg magam annak örömétől, amit a fonalak fogdosása, válogatása jelentene.

    VálaszTörlés
  2. Az első 2 mondatot hogy érted?
    Én is imádom tapizni, szagolgatni, válogatni a fonalakat, anyagokat. Éppen ezért nem is ilyesmit kértem. Bár akkor is én venném meg. Látom rajtuk, mennyire felőrli őket ez a vásárlási őrület. Legalább velem ne legyen gondjuk. Mert úgy gondolom, nem ez számít. Ezeket a dolgokat apránként úgyis megvenném magamnak.

    VálaszTörlés
  3. Nem jó, ha az ember lányát megfosztják a vásárlás örömétől. Egyébként meg mindent ki kell próbálni garancia időn belül nem tudtad?
    Karácsony meg olyan messze van! :)))

    Az én uram is megkérdezte nemrég mit szeretnék. Finoman rá akartam vezetni, mi a szívem vágya, mondtam neki van nekem egy hobbim..... Látnod kellett volna milyen pofát vágott. Rögtön rávágtam, akkor vegyél egy táskát. Erre, hogy tavaly is azt vett. Na és akkor mi van, abból sosincs elég! Azóta várja, hogy elmenjek megvenni magamnak :((((

    VálaszTörlés
  4. Na látod Ankaaa, ezért veszem meg magamnak én. Már nincsenek illúzióim. Sok év alatt rájöttem, hogy nem nemtörődömségből utálja, vagy felejti el a jeles alkalmakat azuram, hanem mert náluk sosem voltak fontosak ezek a dolgok. Sőt, a karácsonyt is utálta sokáig. Így inkább egész konkrétan megmondom, rábökök, hogy pont azt, kiválasztom, sokszor még meg is veszem, mint most :-). Ezeket a dolgokat szeretem egészen pontosan kiválasztani, hiszen én fogom használni.

    VálaszTörlés
  5. szépek az új kincseid;o)
    ényém férjnek lövé se sincs minek örülnék, még úgy sem, hogy egész éveben küldözgetem neki a linkeket:D épp tegnap közölte velem, hogy az én dolgaimhoz nem ért, nem tudja milyen lenne jó, intézzem én:S de én meg azt nem akarom, így kértem hogy lepjen meg egy parfümmel, hát lehet hogy meg fogok lepődni...mikor nem azt kapok:D

    VálaszTörlés
  6. Timi, lássuk be, igaza van. Enyémnek se lenne:-).Tudod, a Marsról jöttek :-). Csak szóból értenek. Ha azt mondod, menjél el oda, jobbra a második polcon találod azt, az van ráírva, hogy, na azt szeretném. Akkor, talán van esélyed. Így inkább már közlöm, hogy vettem mgamnak ajándékot Jézuskára. Jól van, Nyuszika, és lepottyan a nagy kő a szívéről, hogy nem kell 23-án ajándékért csasztatnia. Parfümöt se bíznám rá, bár lehet, hogy kellemesen csalódnék, csak hisztis vagyok az illataimra. Meg minden más dolgomra :-). Így legalább ő nem lesz hisztis a karácsonytól. Persze, nem biztos, hogy jó, hogy annyi a dolga az ünneppel kapcsolatban, hogy megkérdezze, mi lesz a vacsora, és asztalhoz üljön. És persze, én potosan tudom, mire lenne szüksége, de nélküle nem tudom megvenni. Még az ingeire is olyan háklis. Mikkro milyen dilije van. Van, hogy 40 fokban is hosszú ujjú ingben jár, mert úriember rövid ujjúhoz nem köt nyakkendőt. Meg egy úriember még egy csomó egyéb dolgot sem csinál, de ezt most hagyjuk :-)

    VálaszTörlés

Köszönöm, ha megtisztelsz a véleményeddel:-).