2015. november 23., hétfő

Apró dolgok…Istenem :-)

Határozottan jót tett nekem a „nyomás”, hogy tanfolyamon fűzni kell és bevállaltam „kötelező” feladatokat is itt-ott. A nyári alkotói válság múlni látszik. Nem véletlenül választottam azt az idézetet, amit. Lásd jobbra, vagy balra, vagy nemtom’, a profilkép környékén. Azért azt kiemelném, hogy az alkotás helyetti tudatos munka csak abban az esetben hozza meg az alkotás vágyát, ha alapvetően szereted, amit csinálsz. Elképzelhetetlennek tartom, hogy a házimunkával is meg tudnám ezt csinálni J
Próbálok minden szabad percemben kötni, fűzni, alkotni. Kell a lelkemnek. Különösen most, amikor hónapok óta azt érzem, hogy folyton rohanok, folyton történik valami és semmire sem elég az idő.  Köszi, dupla Uránusz tranzit. Már csak azt kellene megoldani, hogy elég legyen heti egy éjszakát alvással tölteni. Időrabló tevékenység. Múlt héten több kötős barátném is megosztotta a cikket, miszerint a kötés meditatív hatású, úgy hiszem, ez minden alkotó tevékenységre igaz. Nem, a zoknistoppolás, gatyafelhajtás nem az, sőt nekem a főzés sem. J

Apró dolgok készültek, mert szeretem, ha egyik ékszerem illik a másikhoz. 


Miután sikerült pótolnom a kedvenc japán kásagyöngyömet, a Sanaz lánchoz elkészült a Maola fülbevaló és ha már lendületben voltam, kapott egy karkötőt is. 


Annyi, szebbnél szebb kapcsom van, mégis mindig maradok ennél a pici, ámde brutál erős mágneses kapocsnál, ami a liftajtóhoz is odaránt. Mindig a gyakorlatiasságom győz, azaz minél kevesebbet keljen egy kézzel szerencsétlenkedni vele, miután még mindig nem tettem szert egy komornára, aki segíthetne.  


A füli jobb lett volna golyós szerelőpálcával, de nem volt olyan színű, amilyen kellett volna. 


Bár ez csak az én heppem, mert ha nem telibe’ alulról fotózom, akkor egyáltalán nem látszik. 


Mindig szerettem a lógós fülbevalókat, így adta magát, hogy módosítsak az eredeti Maolán. 

Hetek óta árválkodott a gyöngyöstálcámon ez a kis szögletes darabka, ami gyűrű akart lenni a karkötőjéhez, de nem volt időm befejezni. Most erőt vettem magamon, csak, hogy végre elpakolhassam a kacatjait. 


Még mindig nem pakoltam el, mert lánc vagy medál is kell J. Utálom, amikor ez történik, mert akkor sosem lesz kész. Jelenleg is legalább 4 ékszerem van a sifonérban, befejezésre várva. De újat kezdeni valahogy mindig nagyobb kihívás, mint megejteni az utolsó simításokat. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, ha megtisztelsz a véleményeddel:-).