Logikus, kötéskor a kötőtűre húzva megjelölni a kör kezdetét,
vagy a fogyasztások, szaporítások helyét. Tök kommersz. De mire jó még? Egy jó
kis barátnős időtöltésre. Hónapokkal ezelőtt megbeszéltük Timivel, hogy átjön
és csinálok neki kötésjelölőket, mert ő is abba az ominózus cérnakarikás
bagázsba tartozik. Sosem jött össze. Család, gyerek, pelenka stb. Na de most. Megfogadtam,
a héten minden körülmények között mi az operában leszünk Caparettit
hallgatunk kötésjelölőzünk.
Jól megtárgyaltuk a világ dolgait,
megállapítottuk, hogy még mindig nincs nálunk a bölcsek köve, úgyhogy inkább
csináljuk, amihez értünk a színes kövekkel. Mivel nem tudott választani, így
mindkét színből kapott párat, finom kis kristályokból persze. 2 db nincs a képen, valahogy lemaradt. Azon nagyobb
karika van, hogy a mostani kötésére, 6-os tűre is passzoljon.
Mondtam már, mennyire imádom csinálni ezeket a kis
biszbaszokat? Annyira kis finomak. Úgy megtetszett, nekem is kell. Nem mintha
nem lenne, úgy 20-25 db kötésjelölőm, de sose tudni, hátha kell.
Aztán addig nézegettem az egyik régi garnitúrát, pontosabban
csak 3 darabját, mert kettőt elvarázsoltam valahová hogy rájöttem, tudok
ennél már szebbet is.
Szétszedtem, és játszottam velük pár percet. Szeretem ezeket
a roppantott kristályokat. Egy hátránya van, nem célszerű leejteni, mert törik.
Egy karkötőben jól eltörtem, ráadásul nincs is belőle több abban a színben.
A
fotók elég gyengécskék, mert Timi rohant és nem akartam húzni az időt, így a
fűzőalátéten klikkeltem párat. A 4. a kakukktojás, mert minden garnitúrába kell egy :-).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, ha megtisztelsz a véleményeddel:-).