Legyen kék…

A barna-narancs szellőrózsa sikerén felbuzdulva, kellett egy kék is. A feladat nem könnyű, ezen már nyafogtam párszor. Mármint a speckó gyöngyök színeinek összeválogatásán. Kezdetben fogalmam sem volt, mi lesz belőle.  

Először világoskék középpel képzeltük el, de nem igazán találtam olyat, ami árnyalatában passzolt volna. Végül a fehéret választottam. Swarovskiék csinálták és valami egészen különleges felülete van. 

Nem hagyományos gyöngyházas, hanem matt és hasonlóan irizál, mint a sellőpor. Akinek már volt a körmén ilyesmi, tudja milyen. 

Család kitalálta, hogy a sellőporba sellőket darálnak J. Őszintén remélem, hogy ehhez a gyöngyhöz egy sellőt sem kellett kifilézni.

Második kérdés, milyen legyen a superduo. 

Először sötétkékben gondolkodtam, de nem illett hozzá. Végül rátaláltam erre a selyemcukorszínűre. Az nem volt kérdés, hogy ezüsttel fogom kiegészíteni. 

Mostanában gyakran előfordul, hogy megszorulok a gyöngyökkel. Először az volt a terv, hogy csak fülbevaló és medál, de akkor már legyen karkötő is. 

Az ezüst meg csak fogyott. 8 db ezüst kásám maradt. Ami nem kis mázli, mert egyetlen gyöngyös boltban, webáruházban sem találtam ezt a színt.

Világos farmerkék és sötét bőrrel is kipróbáltam, de a sötéttel szerintem mutatósabb. Nagyon kis finom, cizellált T kapcsot találtam, nem féltem használni.