Srácoknak

A gyöngy, a közvélekedés szerint olyan csajos dolog. De miért is ne lehetne férfiaknak is gyöngyékszert készíteni? 

Csak a megfelelő színek kellenek hozzá. 

Jó, tudom, hogy ezek a színek erősen behatároltak a női színekhez képest, de nekik úgyis csak zöld meg barna. Semmi mohazöld, vagy fűzöld, vagy májuszöld. Zöld és kész. 

Egyszerűen imádom ezt a kelta háromszöget fűzni. Még mindig szimpla bőrön, vagy viaszolt szálon tetszik legjobban. Különösen férfiaknak. Ha csillog a gyöngy, nehéz fotózni. Ha matt, akkor is. 

Talán néhány képen azért látszik, hogy a zöld, egy úgynevezett írisz hatású gyöngy, azaz többféle árnyalat van benne, ezúttal bronzos, matt, metál óarannyal kombináltam, csokibarna viaszolt szálon. 

Abszolúte elnyerte a delikvens tetszését, így elérte a célját. Már agyalok a karkötőjén. 

Blue monday

Adós maradtam néhány ékszerrel. Nem könnyen egyeztetem össze az írást, a fotózást és az ékszerkészítést, egyéb hobbikról+ a való életről nem is beszélve :-). Hajlamos vagyok a legaljáig belemerülni abba, amit aktuálisan csinálok. Így ha ékszerezek, ki sem látok a gyöngyökből, az ötletekből, a színekből, így nehezen veszem rám magam egy kis fotózásra.

Gabi beleszeretett a kék horgolt karkötőmbe, de láncot is szeretett volna hozzá, ami egyszerű, kékes árnyalatú ásványokból és fém köztesekből áll. Megkönnyítette a dolgot, hogy nagyjából ismerem a stílusát, az ízlését. Igyekeztem olyat alkotni, hogy szettben is hordható legyen, egyszerű, de nem unalmas, ezért kapott egy kis fityegőt és egy kis aszimmetriát. 

Adta magát, hogy fülbevaló is készüljön a lógica alapján.

Sárkányachátot, aquamarint és minimális hematitot használtam. Csempésztem bele  egy darab opalitot is. Egyszerűen kellett. Mindig ódákat zengek az ásványokról, de nem tudok leakadni róluk. 

Tényleg lehet, hogy még nem írtam az achát hatásairól?

Achát:

Megnyugtatja az elmét, egyensúlyt teremt, kiegyensúlyozza a jin és jang energiát, összehangolja a két agyféltekét, megnyugtat. Felfedi önmagunk értékeit. A tisztaság köve, rávilágít a bennünk lévő káoszra, félelmeinkre. Védő kőnek is tartják Szervi szinten az emésztésre, a hasnyálmirigyre, fejfájásra hat.

Aquamarine:

Róla azt hiszem már írtam, de nem baj, még így is találtam róla új információt és ahányszor leírom mindig tanulok valamit ezekről a gyönyörű kövekről. Mint pl.: Felszabadít más emberek nyomása alól. Bátorságot, erőt sugároz, megszabadít az áldozat mentalitástól. Nyugtató hatású, enyhíti a bánatot és a gyászt. A bátorság kövének tartják. A tengeri utazók védőköve. Szervi szinten: erősíti az immunrendszert, segít regenerálni a fáradt szemet. Pajzsmirigy problémák esetén is hatásos. Allergiás illetve légúti betegségekre hat.

Hematit:

Ahogy a neve is mutatja, vérkőként vált ismertté. (Haem=vér).

Fokozza a vitalitást, segít céltudatosabban létezni a világban. Pihenések alkalmával nem ajánlott viselni éppen ezért. Szervi szinten: elsősorban a vérrel, erekkel kapcsolatos betegségekre hatásos, mint visszerek, érelmeszesedés, aranyér. Valamint segíti a máj méregtelenítését.

Opalit:

Lógica közepén az Opalit

Holdkőnek is hívják, de erről megoszlanak a vélemények, ezért maradok az opalitnál, így nem tévesztek meg senkit. A természetes Holdkő, legtöbbször szürkés, opálos színű, míg a mesterséges minden esetben áttetsző. Az Opalit a Holdkő mesterséges változata, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy semmilyen hatása nincsen. A természetes Holdkő nagyon puha, ezért nagyon nehéz csiszolni.  

Tehát Opalit és Holdkő hatásai: Segíti a megérzéseket és a kreativitást. Elősegíti az elfogadást. Hozzá rendelik a nőiességet is. Ez nem jelenti, hogy férfiak nem hordhatják, hiszen mindenkiben van egy pici a másik nemből is. 

Mari még...fűszerek

A marizás szerintem sosincs kész. Akárhányszor kihúzol egy fiókot, találsz valamit, amire nincs is szükség. A konyharuhákat már áthajtogattam, de most újabb hajtogatás, tekerve, hátha jobban elférnek. Olyannyira jobban elférnek, hogy így a fele fiók üres, és eldőlnek. Akkor jött az ötlet, hogy a spejzben össze-vissza hánykolódó gyertyák pont meg tudják támasztani a borulós konyharongyokat.  De ha már kiszedtem a fiókot, kitörlöm körülötte a szekrényt, gondoltam. Upsz, mi a bánat ez? Kb. 20 csomag fűszert találtam a fiók mögé esve, ami két fiókkal fölötte lakott. Igazából csak a tartalékok. Gyanús volt, hogy túl gyorsan fogynak. De most fény derült a sunyiságra, a fiók nem olyan hosszú, mint a szekrény, simán elfért mögötte ez a mennyiség.

Csodák kerültek elő. 4 cs bontott babérlevél+2 bontatlan. Valószínűsítem, hogy egyszer krumplifőzeléket akartam főzni és elfogyott a babérlevél. Ez olyan szinten sokkolt, hogy minden alkalommal vettem egyet, amikor csak bolt közelében jártam. Oregano ugyanez. Erre konkrétan emlékszem, amikor álltam a pizza fölött az üres oreganós üveggel. Azóta mindig van itthon. Vagy 50 csomag J. Sosem fogyhat ki a római kömény, a tárkony, vagy a bazsalikom sem.

Értek én a szóból, fűszeres fiók is kipakol. Elmosogattam a fűszertartókat. A fedeleken látszik, hogy a régebbiek nem bírták a korábbi zsíroldós boot camp-emet, kicsit megkoptak. Sebaj, csontszínűen is jó. Ez tipikusan az az eset, amikor teljesen felesleges valamit lecserélni. Ugyan Marikánk a tűzijátékos, kitörő örömöt tartja elfogadhatónak, de azt hiszem, a főzés nálam sosem fog ebbe a kategóriába tartozni, így valószínűleg nem fogok visítozni örömömben egy új konyharuha, vagy fűszertartó látványától sem. Midig lehet bármiből szebbet, jobbat találni, aminek lehet örülni. Úgy 2 percig tartana nagy viháncolás. Ne essünk az ostoba pazarlás bűnébe, ugyanakkor kerüljük el a minden vackot őrzünk, mert „jójazmég” hozzáállást is, ha már 8x megragasztottuk. Hogy ne legyenek holt terek a fiókban, mert az üres fűszertartó mindenképpen az, feltöltöttem a félig üres edénykéket. Nem szeretem keverni a különböző márkákat...ezért. Majd azt mondom direkt ilyen. Dizájn.

Kidobáltam azokat a fűszereket, amiket szökőévente egyszer használok. Mint borsikafű és lestyán. Ritkán főzök fűszerkeverékkel, ételízesítővel, főleg az adalékok miatt, így ezzel nem volt gond. A curry kivétel, meg a garam masala, esetleg a chili, bár azt össze tudom rakni egyedül is. De a chili az életmentő gyorskajám, így egyszerűbb beleborítani a keveréket. Mindig kell itthon lenni indiai, olasz és görög ételekhez való fűszereknek.

Sokan megszólták az öreg Depardieu-t, amikor azt mondta, a magyar konyha unalmas, mint a hóolvadás. Ha a fűszerek szemszögéből nézzük, valóban az. Só, bors, pirospaprika, csók. Minden étel úgy kezdődik, piríts hagymát, húzd félre, pirospaprika stb. Na jó, a szilvásgombóc nem. Igen, tudom, hogy minden nemzetnek hasonló ízvilágú a legtöbb étele. Éppen ezért szeretek többféle ételt kipróbálni. Természetesen a színes, ízes, fűszeres mediterrán, vagy arab, mexikói konyha áll hozzám közel. De indiaival bármikor meg lehet venni :-).

Ha már kipakoltam a fűszereket, újraterveztem a lisztes, rizses, egyéb vackos fiókot is. Semmi extra, csak gatyába ráztam a tartókat, a kisebb dolgok maradtak zacsiban a helytakarékosság jegyében. Minden fiókot megküldtem egy kis citronella illóolajjal a molyok ellen. Mindig hozok haza belőlük, hiába fagyasztom le a liszteket. Mert a dögöknek a sima liszt nem kell. Csak a speckó lisztjeimet zabálják, vagy a chia magot, ami amúgy is aranyárban van, így a kényesebb, drágább dolgokat alapból a hűtőben tartom. Cinkes, hogy ezek is az egészséges életmód hívei lettek. Remélem IR-esek is. 

Megint jól esik…

Ilyen ez J. Esőben unatkozom? Nem mintha nem lenne mit csinálnom. Jóvan’ írok egyet Márikáról. (Tegnap kezdtem el, amikor még boldog tudatlanságban éltem a napi kalandjaimat illetően).

De kicsoda Márika? Hogy senki sem ismeri? Ja, ez egy másik mese.

Márika egy Marie Kondo nevű 130 centis japán nő, aki rendrakás kényszeres, és a kényszerét felhasználva egy zsák aranyat keres azzal, hogy mások szemeteit kihajigálja. Írt egy Rend a lelke mindennek című könyvet, ami némileg megosztja az európai népeket, de mindenképpen hasznosnak ítélem. Rávilágít, hogy eddig fordítva ültünk a pacin.

Ugyanis folyamatosan újabb tárolási módszerek után kutatunk, miközben nem vesszük észre, hogy ezzel csak a kacatok számát növeljük. Figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt is, ez a saját meglátásom, hogy amekkora helyünk van, annyit tudunk megtölteni. Ha nagyobb házba költözünk, előbb-utóbb az is szűkös lesz.

Másik alapvetés, ami számomra nagy homlokra csapás volt: 

Az a fontos, hogy könnyű legyen a holmikat elrakni. Tök logikus. Ha valamire szükség van, a föld alól is előássuk, ellenben minél nehezebb visszatenni a helyére, annál nagyobb az esélye, hogy nem is fogjuk visszatenni.

És a „marizás” lelke: 

nem az a lényeg, hogy mitől szeretnénk megszabadulni, hanem az, hogy mit szeretnénk megtartani. Mekkora ötlet. Itt nagyjából számomra véget is ért a lényeg, mert a többi távol-keleti ötlet teljesen osztályidegen számomra. Még pár apróság lehet, hogy van, de azok menet közben előkerülnek. 

Ja, hajtogatás, de ez majd máskor.

Ad egy koncepciót, ami szerint érdemes haladni. Ruhák-cipők, könyvek, azt hiszem itt jönnek az iratok,  komonók ( ez szinte minden bisz-baszt felölel, van 1000 alkategóriája, ami szerint érdemes haladni), legvégén az érzelmi töltésű tárgyak. Azért a végén, mert addigra már van egyfajta szanálási rutinod, talán nem fogsz elveszni a nosztalgia poklában és képes leszel belátni, hogy a sáros, lyukas macinaci, amiben 5 évesen életed első gólját rúgtad a nagyinak, már nem kifejezetten szolgál téged.

Tehát, minden témakörből csak azt tartsd meg, - minden darabot a kezedbe véve -, ami valóban örömöt okoz. Neked. Nem a tesódnak, aki a kedvenc lepkés pólóját neked adta, hanem neked, "Arankának".

 Értelemszerűen nincs túl erős érzelmi kötődésem a fazekakhoz meg a porrongyokhoz, de igenis mennie kellett a repedt tányérnak, a törött fülű serpenyőnek, kopott ágyneműnek. Hiszen minden, amit nem szeretsz használni, minden, ami elérhetetlen helyen van, felesleges helyfoglaló. Sok dolognak a létezéséről sem tudsz, ezért úgyis venni fogsz másikat, ha szükséged lesz rá. Nálunk nagy klasszikus a garázsban lévő valamire majd csak jó lesz haszonanyag. 80%-a ki fog kerülni. Ezer darab örökölt csavarhúzó, ami már semmire sem alkalmas, mert kopott a feje pl.

Ami még Mari szerint fontos, hogy az egy kategóriába tartozó dolgokat, hordd egy helyre, akkor úgyis sokkot kapsz, hogy mennyi van belőle, így könnyebb a válogatás, és könnyebb egy helyen tárolni őket. Mert ez is fontos. Az egy kategóriába tartozó dolgok, legyenek egy helyen. Ez a világszám nálam félig működik. Itt lép be az önismeret. Ha túl nagy kupit csinálok egyszerre, az életkedvem is elmegy. Sanszos, hogy a kellős közepén ráülök a kupac tetejére "örömkötni", pszichoterápia gyanánt. Így inkább kisebb lépésekben haladok. Hiába is hordanék mindent egy helyre, sok dolgot nem tudok még a végleges helyére tenni, mert ott még nem válogattam át és nincs hely, vagy polc. Kicsit kevés a tároló helyem. Nem, nem ütöm vele a fenti szabályt, addig nem alakítok ki újakat, amíg nem válogattam át mindent. Tulajdonképpen nem is újak lesznek, hiszen a szekrény már most is ott van, csak  egy költözéskori lomtalanításból származik, olyan helyen áll, ahová 2x ekkora beépített szekrényt terveztünk, csak sosem volt „kedvünk” hozzá, hogy megcsináltassuk.

Van egy olyan ezo mondás, hogy amint kint, úgy bent és fordítva. Megfigyeltem, hogy ha bent nincs rend, akkor körülöttem is eluralkodik a káosz. Ugyanakkor ha kint rend van, akkor bent is alakulnak a dolgok. De kiderült, hogy a kinti rendem mindig csak látszólagos volt, mert egy csomó olyan dologgal vettem körül magam, ami nem csak hogy nem okoz örömöt, de egyenesen utálom is. Most bent nincs rend. Nagyon nincs. Dolgozom rajta. Asztrológiai tanulmányaim alapján, nem is csoda. 5 éve nagyon kemény bolygóállásaim vannak. Anno a szakemberek is azt kérdezték, ezt hogy élted túl? Valahogy. Most egy újabb van, de legalább lassú mozgású imposztor bolygó csinálja, így jó sokáig tart, hogy legyen időm felfogni. Egyesek szerint amint fent, úgy lent a helyes értelmezés. Nincs min csodálkozni, Uránusz tranzitjaim vannak sorban, ő a káosz maga. Az asztrológusok szerint a bolygó csak jelez, ezzel még nem tudok azonosulni, mert szerintem igenis a genyák akarnak kicseszni velem, természetesen a fejlődésem érdekében. J. Tehát, a benti kupin próbálok úrrá lenni a kinti rendrakással. Nem akartam én ilyenekről írni, sok részén már túl is vagyok, de valahogy most mégis elkapott a kényszer, hogy írni szeretnék róla. Úgyhogy folyt köv.

Akkor írj blogot, amikor jól esik…

Egy kis melegséget hoztam ebben a rusnya időben. 

Lassan tényleg jó barátom lesz az a német orvos, Alzheimer. 

Ugyanis ezt a topot hónapokkal ezelőtt tesztkötöttem, de fene tudja miért, nem mutattam meg.  Szintén a nyári Gombolyag magazinban jelent meg a minta.

A fonal Lana Gatto Baby Cotton. Már ömlengtem róla egy korábbi bejegyzésben. Élénk színek, puha pamut. 

A minta ismét Nemesné Emri Szilvia munkája, a tőle már megszokott profizmussal. 

Külön öröm, hogy nem kellett varrni. Minden egyben készül. 

Csakazértis…

Az úgy volt….

hogy Móni barátnőm kiszaszerolta, hogy jelentkeztem a kelta csomó tanfolyamra. Jól bele is szeretett, majd jelezte, hogy a fele királyságát adná, ha az övé lehetne. Én a fele kitartását szeretném, de azt nem adja. Amúgy meg nem is Móni ékszeréről szól a bejegyzés, mert azt csak akkor mutatom, ha elvitte. 

Szóval mondom neki, te Móni, én ezt addig ki nem adom a kezemből, amíg nem fűzök még egyet, különben az életben nem csinálom meg még egyszer. Azóta már annyira belejöttem, hogy több is készült. Egy pasis is, csak az most a pasin lóg, de hétvégén remélem le tudom nyúlni egy fotó erejéig. Annyira klassz kis ékszer. Lazább ruhákkal is éppen olyan jól mutat, mint csinosabbakkal. Nem kérdés, nekem is kell. 

Először egész kis szolid összeállításban gondolkodtam, halvány lila és natúr gyöngyházban, majd a kezembe akadt ez az irizáló lila, mellé pedig a narancs. Elsőre nagyon érthetetlennek és nehéznek tűnt a minta, de szerencsére végtelenül logikus, ha átlátom a rendszert. Márpedig abban jó vagyok. A láncra több megoldást is láttam. Az egyikbe bele is szerettem, majd rájöttem, hogy a legegyszerűbb megoldásra vágyom. Ami azért nem is volt olyan egyszerű. Sima bőrszálra akasztom és kész. 

Igen ám, de a legtöbb gyöngyösbótba’ elérhető végzáró nagy volt. Hab a tortán, hogy a narancs színű bőr vékonyabb, mint a többi szín. De ha ez kell, hát ez kell. Továbbra sem szeretem a delfin kapcsos záródást, mert a jó minőségű kapcsok is hamar tönkremennek, de nem nagyon volt olyan alternatíva, ami szépen mutatott volna ilyen vékony bőrön.

Karkötő

Ezzel a mintával már több karkötőt is horgoltam. Mindig is tetszett, különben nem csinálnám, ugye, de most felpróbáltam. Ahogy Réka szokta mondani, passzolt a körömlakkomhoz. Na jó, én is szeretnék. Nagyon jól eltaláltam a kék sorozat színeit, de a kelta medálhoz szerettem volna. 

Sajnos más típusú gyöngyből készül, így kisebb volt a színválaszték. Legalább 6 féle kombinációt kipróbáltam, végül ez maradt. Nem hagy nyugodni, hogy egy kimaradt, lehet, hogy azt is kipróbálom. Bár szerintem így is kedves lett. A szokásos apró hematit és ezúttal karneol került a záródáshoz.

Karneol:

Az életerő, életöröm köve. Önbizalmat, kitartást ad, feltárja földi feladatainkat. Aktívvá, kreatívvá tesz. Élesíti a koncentrációt, az emlékezetet. 

A gyökércsakra köve. Jó hatással van a diétázókra. 

Hoppácska. Mindig azt mondom, a kő megtalálja a gazdáját. Most épp valami ilyesmire van szükségem. 

Az első horgolás

Igen, valóban ő az első, akkor is, ha nemtomhányadikként’ mutatom csak. Teljesen a véletlen műve. Amikor tanultam, azt mondták, kell 3 különböző szín. Kivettem a rózsaszínt, a barnát és a piros szivárványosat. 

Aztán amikor meguntam a mintegy 2 cm hosszú csíkosat és úgy ítéltem meg, megy ez nekem, minta kell, előkotortam valahonnan ezt a virágos mintát. Dobtam hozzá egy gyöngyházszínű kását és indult a horgolás. 

Az a baj vele, hogy nem lehet abbahagyni. Gondoltam horgolok egy kis darabkát. Na jó, legyen karkötő. De olyan helyeske, legyen rövid nyaklánc. Á, legyen inkább hosszú. Így közepesen hosszú lett végül. 

Ami az én esetemben nem túl szerencsés, mert a virág mindig beesik a dekoltázsomba J. Egyelőre így marad, de lehet, hogy horgolok még hozzá, hogy igazán hosszú legyen.

Nem volt kérdés, hogy ezt a T-kapcsot fogom rátenni. Amennyire nem szeretem karkötőkön, annyira kedvelem láncokon.

Az ezüst színű virág és a szív alakú fityegő sok éve állt a kis fiókban. Szerintem még akkor vettem, amikor először hívást éreztem az ékszerkészítésre, de akkor még ásvány ékszereket szerettem volna. Végül hamvába halt az ötlet, mert közben derült ki, hogy egy ismerősöm ilyenekkel foglalkozik, és nem akartam „majmolni”. 

Végül a fűzésben találtam meg, amit kerestem, de amikor lehet, kerül bele ásvány is.  Most rubyt tettem bele, azaz rubint. A csiszolatlan rubin viszonylag könnyen beszerezhető, csiszolt formájában kérnek érte egy szekérderéknyi aranyat.

A rubin fokozza az életerőt, serkenti a szívcsakrát. Átalakítja a negatív energiát és a haragot. Pozitív gondolatokat ad, jó hatással van az összpontosításra, figyelemre. Dinamikus kő, szenvedéllyel tölt fel. Legyőzi a levertséget, ugyanakkor csillapítja a hiperaktivitást. Lehet rubinba foglalom a kölyköket J.

Szellőrózsa

Nem most készült ez a szett sem. 

Nagyon régen, minimum fél éve kezdtem el egy Gyöngyélet tanfolyamon. Addig biztos volt, hogy valami zöldeset szeretnék. De ugye mindig behatárolja a lehetőségeket az egyes színek elérhetősége. Minden passzoljon mindennel. 

Naná, hogy nekem TOHO-val kellett fűznőm, ami igényel némi átalakítást, mert dundibb a formája, mint az ugyanolyan méretű Miyuki-nak.

Naná, hogy tekla is Swarovskiéktól volt olyan színben, amilyenben szerettem volna. A tanfolyamon addig válogattam, amíg egy elemmel sikerült elkészülnöm, aztán dobozba került. Amikor tovább van világos, előbújik a gyöngyözős kedvem, így elővettem. 

Okozott némi fejtörést, hogy mit változtattam, vissza is kellett rázódni, a piggy gyöngyök sem könnyítették meg, mikor, honnan melyik lyukba. Amikor először vettem ilyen gyöngyöt, majdnem visszavittem, hogy hibás. Milyen malac az, amelyiknek nem középen van a konnektor az orrán? Majd miután kiszenvedtem a megoldást, ellapoztam a minta utolsó lapjára, ahol is Évi szépen lerajzolta a toho-s változtatásokat. Sebaj, én újra felfedeztem a spanyolviaszt. 

Az eredetiben nem volt medál, de anélkül nekem nem szett a szett, így megálmodtam egy nagyon egyszerűt. 

Fél pár fülbevaló még mindig nincs készen, mert elszámoltam a swari kristályokat. Azóta már vettem, de még nem volt érkezésem befejezni. Á, lehet nekiállok gyorsan, hogy elpakolhassam.

A láncot egy pezsgő arany színű bőrre tettem, de picit rövidebbre fogom venni. Nem sokkal, mondjuk 3-4 centivel, mert úgy lenne komfortos. 

Mit csinálsz? Dinnyét horgolok…

Ő az az ominózus dinnye. Már hetekkel ezelőtt csináltam, csak megint az a fránya szerelvényezés, meg fotózás, meg írás.

Az első és eddig egyetlen ferdehorgolásom. Van még mit gyakorolni, szó se róla. 

Az sem segített sokat, hogy a sötétzöld Toho gyöngyök sokkal dagibbak, mint a többi. Összességében aranyos lett, gyakorlásnak jó volt. Lillus kapta. De néha elcsórom. 

Szokás szerint, pici ásvány is kell, peridot és ruby. 

Virágocska

Csak röviden, mert most értem haza, nem rég. Gyöngyös tanfolyam, hazarohan, cipő lecserél, kutya felszed, kutyasuli.

Újabb horgolmány készült. Láthatólag, nekem minden csak másodszor megy. Az elsőt lebontottam, nem tetszett a minta. Mert fiam kis barátnőjének készült ajándékba, Virágocskának (csak én hívom így, mert nagyon cuki). 

Annyit tudtam, hogy kedvence az égszínkék. Ja, meg annyit, hogy „Anya, te addig nem alszol, amíg ez nincs kész.” Megmondta. Hajnali 3-kor fejeztem be. 

Annyi tanulsága van a dolognak, hogy valóban igaz a híresztelés, miszerint karkötőt, 6 szem felett ferdével kell horgolni. De a kedvenc orosz lánykám is csinált 10 szemes simát, gondoltam nekem is jó lesz. 

Szép is, tényleg. Csak elég merev. Ugyanis ferdében még nem vagyok elég rutinos, egyet csináltam összesen, majd azt is mutatom. Nekem nagyon tetszik. Igazi vidám kis dolog. 

Tella

Megint jól elmaradtam a firkálással, de jó sok dolgom volt. Elkészült a kis kreatív sarkom végre. Imádom. Miért nem csináltam már meg sokkal előbb? A pakolás miatt kicsit elmaradtam a kreatív dolgokkal, de még így is van, amit nem is mutattam.

Reni karkötőjét hónapokkal ezelőtt fűztem a  szülinapjára. Nem ma volt. Egy játék keretében készült. A mintát Mézesmamától kaptuk, hogy ki-ki valósítsa meg kedve szerint. Elég sok speciális gyöngy van benne, amik bekorlátozták a mozgásteremet szín tekintetében, de végül arra jutottam, hogy ebben a színben éppen illene Reni Ziana láncához. Nagyon jó kis minta, érthető, fűzni sem különösebben küzdelmes. 

Mágneses záródást kapott, mint a legtöbb karkötőm, mert neki sincs komornája és érzésem szerint a breakdance sem megy neki túl jól, hogy tagjait tekergetve feltegyen egy karkötőt. Azt hiszem ebből lesz még több is, mert nagyon szép darab.

Gyöngyhorgolok

Új szenvedélyem van. Gondoltam, gyöngyözni tudok, horgolni tudok, mi lenne, ha együtt csinálnám a kettőt? Ahogy én azt elképzeltem. Mit nekem, pikk-pakk menni fog. Ha nem is pikk-pakk, de megy. Olyan nincs, hogy nem megy. Megszenvedtem vele, de nem adtam fel. Két segítségem is volt, Rózsa és Móni, akiknek itt is köszönöm. Kiderült, hogy az egyetlen hiba, amit elkövettem, a türelmetlenség volt. Szokás szerint. Meghorgoltam pár sort, fúj ronda, lebontottam. Kiderült, hogy az mindig ronda, amíg be nem állnak rendesen a szemek. Szóval csak folytatnom kellett volna tovább. 

Most a második művemet mutatom, mert az első még nincs kész. Ebben a lázban, teljesen egyértelmű volt, hogy ha ajándék kell, az horgolt lesz. Lilla rocky-s évzárójára készült az edzőjének egy karkötő. 

A szín egyértelmű volt, kék. Először másik mintát választottam, ami szintén helyes volt, de Angi nem az a kisvirágos alkat, így egy Burberry típusú, geometrikus mintára esett a választásom. Mivel 3 márkájú gyöngy van benne, így külön érdekessége lett véletlenül, hogy az arany csík kidomborodik, hiszen a Toho a legdundibb gyöngy. 

Az utómunka itt is nagy kérdés és a legkevésbé kedves elfoglaltság. Sokszor szétszedtem. Kipróbáltam T kapoccsal, de nem tetszett. A T kapocs nagyon mutatós, szép záródás, de karkötőn egyszerűen nem tudom elviselni. Így maradt a szokásos bivaly erős mágnes. Kizárólag ez az apró jöhet szóba, ezt úgy kell levésni. 

Kiegészítésnek Aquamarine és Hematite ásványt tettem bele. A méret miatt izgultam. Személy szerint utálom, ha egy karkötő túl nagy. Vegzáltam az egész családot, hogy ugye Angi csuklója kb. akkora, mint az enyém? Furán néztek. Szegényt az átadáskor letámadtam, hogy azonnal próbálja fel, különben nem fogok aludni.